Századok – 1893

Értekezések - DR. KOMÁROMY ANDRÁS: Egy hamis pénzverő a XVI. században - I. közl. 648

654 EGY HAMIS PÉNZVERŐ ban szivén viselvén, kénytelen volt a magyar érczpénzt az osztrák forgalomból kitiltani, a mire különben a német birodalommal fennálló szerződés is kötelezte őt. Addig tebát, míg a magyarok súlyra és minőségre nézve teljes értékű pénzt nem veretnek, rendeletét vissza nem vonhatja. De ha ez megtörténik, igéri, hogy a magyar pénz forgalmát úgy örökös tartományaiban, mint a német birodalomban ki fogja eszközölni. Minthogy azonban — most következik a válasz legfontosabb része — nyilván tapasztalja, hogy Magyarországon a pénzverés körül a legnagyobb zavarok és visszás állapotok uralkodnak, mert itt — a mellett hogy mindenki tetszése szerint verethet pénzt — még a pénzhamisítók sem bűnhődnek érdemük szerint : elvárja a rendektől, hogy gondoskodni fognak vele egyetértésben, hogy e szánalomra méltó, veszélyes állapotoknak valahára vége szakadjon. Ez pedig csak is akkor remélhető, ha a pénzverés joga egyes egyedül a királyra ruháztatik, és a törvényszegők, kérlelhetlenűl a legszigorúbb büntetéssel sújtatnak.1

) A rendek azonban nem voltak megelégedve a királyi válaszszals annak utolsó pontját nagy bölcsen figyelmen kivül hagyván, kérésüket a pozsonyi országgyűlés alatt újólag előterjesztették. De most sem értek czélt s Ferdinánd egyszerűen ismételte első felterjesztésükre adott válaszát, hangsúlyozván, hogy épenséggel az ország érdeke és jóléte kivánja azt, hogy a királyon kivül senki más pénzt ne verethessen.2) De úgylátszik, hogy az uralkodó és a rendek, mint sok más esetben megtörtént, e kérdésre nézve különböző véleményen voltak és Ferdinánd tanácsosabbnak tartá egyelőre nem bolygatni többé az odiosus ügyet, mert alkalmasint belátta, hogy ez által legtöbbet épen saját érdekei ellen vét s csak versenytársának tesz jó szolgálatot. ') * Quare status et ordines praenominati regni Hungáriáé curent unacummajestate regia saepedicta,|in qua nihil deerit, quod semel huic calamitati tam miserabili et praesenti regni Hungáriáé eonditioni consulatur,ut obedientia débita majestati suae praestetur, moneta in una sola manu relinquatur, et contrafactores aut transgressores irremissibiliter et gravissiiuepuniantur« etc. 2) L. az 1535. október-deczember havában tartott nagyszombati és pozsonyi országgyűlések tárgyalásait : Fraknói id. m. I. k.