Századok – 1893

Tárcza; Önálló cikkek - A „Szeget-Szeggel” meséjének eredetije. (K. L. közlése) 636

636 TÁRCZA. A »SZEGET-SZEGGEL« MESÉJÉNEK EREDETIJE. Shakespeare munkáinak összes olvasóit és szellemének bámulóit érdekelni fogja az a hír. hogy a történetet majdnem épp úgy amint azt a magyar diák elmesélte, egy franczia iró még 1618-ban kinyomatta Párisban ily czím alatt »Histoires admirables advenues de nostre Temps« (Tom. I. fol. 221.) Goulart szerint az eset Olaszosszág Como nevű városában történt, mi megegyezik avval, mit Macarius említ, hogy t. i. a város nem volt messze Milánótól. A franczia iró által közölt dátum 154 7 tökéletesen megegyezik a magyar levelével. A férj szintén embergyilkolás miatt lett itélve és a történet csak annyiban különbözik, hogy a megcsalt és megbecstelenített feleség a ferrarai herczeghez folyamodik panaszával. Ebben azonban Goulart botlik és a magyar diáknak van igaza, mert pl. Cusani »Storia di Milano« müve szerint 1547-ben Don Ferrante Gonzaga volt Milanóban császári helytartó. Csak annyiban téved Macarius, hogy Don Ferdinando nem az 1547-ben élő mantuai berezegnek, a csak alig 14 éves Gonzaga Ferencznek, hanem ennek még 1540-ben elhalt apjának, Gonzaga Frigyesnek volt testvére. Don Ferdinandoról az olasz írók kivétel nélkül igen dicsérőleg emlékeznek. Elődje a kormányzóságban Marchese de Yastro volt, ki sanyargatta a népet és gyűlöltté tette magát s azért senki sem gyászolta halálát 1546-ban. Don Ferdinando ellenben csakhamar népe kedvenczévé lett. Tanult ember volt, a várost szépítette, annak körfalaiuak építését befejezte, régiségeit, többi közt a St. Lorenzo colonnáit, melyek mai nap is fönállnak, nagy gonddal restaurálta és gondozta, a nép ügyét szivén hordotta, a kormányzásban serényen járt el, modorában igen kellemes és előzékeny volt, úgy hogy mindenkinek szeretetét és tiszteletét elnyerte. V. Károly császár és utódja II. Fülöp őt katonai és polgári erényeiért számos kitüntetéssel halmozták el. Ügyes hadvezér volt, s Fülöp ezért a németalföldi háborúban alkalmazta. St. Quentin előtt azonban lova oly szerencsétlenül bukott el, hogy Don Fernando a sérülés következtében Brüsszelben 1557. november 15-én, mindenkinek őszinte fájdalmára meghalt. Jelleme és dispositiója tehát teljesen megegyezik avval, amit Macarius elbeszélése után olvasunk. Shakespeare darabjában a történet Bécsben játszódik le. Curiosumként említem, de Whetstone »Promos és Cassandrá«-jában egy magyar város, »Julio«, tehát valószínűleg Gyula, szerepel szintérül. Az angol író meséje szerint, az illető városban annyira elfajultak abban az időben az erkölcsök s oly feslett életet éltek a lakosok, hogy Corvin Mátyás királyunk külön törvényt volt kénytelen hozni és halálbüntetéssel sújtani minden paráználkodó férfit, a vétkes nőt pedig arra kényszeríteni, hogy élte fogytáig gúny öltözetben járjon. Ez az eddig ismeretlen adat a magyar történetírókat valószínűleg érdekelni fogja. K. L.