Századok – 1893

Tárcza; Önálló cikkek - A „Szeget-Szeggel” meséjének eredetije. (K. L. közlése) 636

636 TÁRCZA. A »SZEGET-SZEGGEL« MESÉJÉNEK EREDETIJE. Shakespeare munkáinak összes olvasóit és szellemének bámulóit érdekelni fogja az a hír. hogy a történetet majdnem épp úgy amint azt a magyar diák elmesélte, egy franczia iró még 1618-ban kinyomatta Párisban ily czím alatt »Histoires admirables advenues de nostre Temps« (Tom. I. fol. 221.) Goulart szerint az eset Olaszosszág Como nevű városá­ban történt, mi megegyezik avval, mit Macarius említ, hogy t. i. a város nem volt messze Milánótól. A franczia iró által közölt dátum 154 7 tökéletesen megegyezik a magyar levelével. A férj szintén embergyilkolás miatt lett itélve és a történet csak annyiban különbözik, hogy a megcsalt és megbecstelenített feleség a ferrarai herczeghez folyamodik panaszával. Ebben azonban Goulart botlik és a magyar diáknak van igaza, mert pl. Cusani »Storia di Milano« müve szerint 1547-ben Don Ferrante Gonzaga volt Milanóban császári helytartó. Csak annyiban téved Macarius, hogy Don Ferdinando nem az 1547-ben élő mantuai berezegnek, a csak alig 14 éves Gonzaga Ferencznek, hanem ennek még 1540-ben elhalt apjának, Gonzaga Frigyesnek volt testvére. Don Ferdinandoról az olasz írók kivétel nélkül igen dicsérőleg emlékeznek. Elődje a kormányzóságban Marchese de Yastro volt, ki sanyargatta a népet és gyűlöltté tette magát s azért senki sem gyászolta halálát 1546-ban. Don Ferdinando ellenben csakhamar népe kedvenczévé lett. Tanult ember volt, a várost szépítette, annak körfalaiuak építését befejezte, régiségeit, többi közt a St. Lorenzo colonnáit, melyek mai nap is fönállnak, nagy gonddal restaurálta és gon­dozta, a nép ügyét szivén hordotta, a kormányzásban serényen járt el, modorában igen kellemes és előzékeny volt, úgy hogy mindenkinek szere­tetét és tiszteletét elnyerte. V. Károly császár és utódja II. Fülöp őt katonai és polgári erényeiért számos kitüntetéssel halmozták el. Ügyes hadvezér volt, s Fülöp ezért a németalföldi háborúban alkalmazta. St. Quentin előtt azonban lova oly szerencsétlenül bukott el, hogy Don Fernando a sérülés következtében Brüsszelben 1557. november 15-én, mindenkinek őszinte fájdalmára meghalt. Jelleme és dispositiója tehát teljesen megegyezik avval, amit Macarius elbeszélése után olvasunk. Shakespeare darabjában a történet Bécsben játszódik le. Curiosum­ként említem, de Whetstone »Promos és Cassandrá«-jában egy magyar város, »Julio«, tehát valószínűleg Gyula, szerepel szintérül. Az angol író meséje szerint, az illető városban annyira elfajultak abban az időben az erkölcsök s oly feslett életet éltek a lakosok, hogy Corvin Mátyás királyunk külön törvényt volt kénytelen hozni és halálbüntetéssel sújtani minden paráználkodó férfit, a vétkes nőt pedig arra kényszeríteni, hogy élte fogy­táig gúny öltözetben járjon. Ez az eddig ismeretlen adat a magyar törté­netírókat valószínűleg érdekelni fogja. K. L.

Next

/
Oldalképek
Tartalom