Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Tolomei; Hector: La nunziatura di Venezia etc. Ism. Áldásy Antal 626
628 TÖRTÉNETI IRODALOM. számú zsoldos csapataiból egy ember se mozdult meg. Hajóik felszerelését azonban megkezdették, és e végre — pénz nem lévén, — 1532febr. 19-én a tanács új adónemeket vetett ki, természetesen a papokra is. A pápa ugyan kézzel-lábbal tiltakozott ez ellen, de hiába. Maggi, a követségi titkár, ki nuntius nem létében vezette az ügyeket, a pápa ezt tárgyaló utasításaira csak azt jelenthette a pápának, hogy a tanács rendelete már végre is lőn hajtva. Maggi 1525-ben jött Yelenczébe Altobello Averoldo akkori nuntius kíséretében. Megmaradt a követségnél, mikor Altobello megszűnt nuntius lenni, s idővel a titkári állásra emelkedett, Grilberti után pedig hét évig mint vicelegatus működött. Összesen 30 levél maradt tőle fenn az 1532 aug. 18. — 1533 február 9-ig terjedő időszakból, Jacopo Salviatihoz intézve. Levelei ez időszak eseményeihez érdekes adalékot szolgáltatnak. Megvilágítják Velencze álláspontját akkor, midőn a pápa és a czászár közti tárgyalások a signoria tudomására jutottak. Midőn pedig a császár Olaszországba érkezett s Bolognába ment,1) hogy a pápával találkozzék, Velenczében az a hir járt szájról-szájra, hogy a török ellen háborút terveznek, s ebbe Yelenczét is be akarják vonni. A köztársaság opponált e terv ellen, s ekkor küldte a pápa Velenczébe nuntius gyanánt Paolo Vergerio-t, kinek feladata volt az idegenkedést Velencze és a császár között megszüntetni. Nem terjeszkedhetem ki ezen legatióra, bármily érdekes tárgy is. Maggi híven támogatta a legátust fáradozásaiban, noha az ő működése Vergerionak minden tekintetben alá volt rendelve. 1533 februárban mentette fel a pápa Maggit hivatala alól, s márczius 12-én kelt az új nuntiusnak, Girolamo Aleandronak első két levele Salviatihoz. Aleandronak Velenczében nehéz állása volt, daczára hogy, mint Maggi mondja, jó hírnév előzte meg. Ismeretesek azon vallási viszályok, melyek Velenczében VII. Kelemen utolsó éveiben dúltak. Aleandro első fellépése is egy ilyen viszályban történt, s oda ii'ányult, hogy a dominikánusok és a polgárság közti viszályt megszüntesse, mely a »Corpus domini«-ról cz. női kolostor miatt tört ki. Majdnem egész legatiója ilyes ügyek elintézésével telt el. 1534-ben mindezekhez hozzájárult még a reformatio terjedése Istria. Dalmatiában s magában Velenczében is. Erre ugyan a signoria szelídebb hűrokat kezdett pengetni a ') Igen érdekes, hogy mit jelentettek ez alkalommal a velenczei követek a tanácsnak : »che era fuggito di Hungheria per téma di mutinamento dello exercito, per essere debbitore loro di moite paghe et non havere da pagare« Tolomei p. 26. jegyzet 1.