Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Fermendžin: Acta Bosnae stb. Ism. –LI –L. 609

622 TÖRTÉNETI IRODALOM. a ki csövestűi rántotta ki a fát. A szerémi magyar hussiták (DCCLXXVIII. sz. a. 1439. aug. 19. érdekes vallomása a kameniczieknek Bácsm.) kiűzetése az ő munkásságának az eredménye. Nem kell azonban hinnünk, hogy működése köztetszést aratott, mert a ferenczesek rendjének főnöke Casalis Vilmos 1438. máj. 28. Tolosából írott levelében inti, hogy mérsékelje buzgalmát. Albert király halála után Jakab eltávozott s a rendnek egy másik tagja tesz igazán szolgálatokat hazánknak : Capistranoi János. Capistranoi János is buzgó hittérítő, de tud egyesíteni s lelkesíteni, Jakab atya szigorú, de csak írt, az ilyenekből is válhatnak szentek, nagy jellemek, de kortársaik egy része hóhéroknak tekinté őket s a töröknek csak könnyíték a munkáját. A Fermendzin gyűjteményének történetileg legszebb darabja Marczali János levele Jakabhoz (1434. jul. 4. Csanádból DCCXVL), melyben a törökök ellen vívott diadalmas háború részleteiről a Morava táján értesíti. E hadjáratról eddig csak azt tudtuk, hogy megtörtént, ez a levél megadja a részleteket. Érdekes két levél a Capistranoi Jánosé 1455. jun. 21. Győrből a pápához (Fermendzin nem tudja, vagy elkerülte figyelmét, hogy a Capistranus triumphans Köln. 170U. e levelet már közölte 500 1.) s 1455. jul. 4. ugyanahhoz. (CMLIII—LIV.) Ez utóbbiban, mely tudtunkkal nincs kiadva, az az érdekes, hogy a bogomilok ellenszenvét constatálja a ráczok ellen, minek egyébként nem annyira a vallás, mint Brankovics György ellen való politikai ellenszenv volt az oka. Mindezzel nem merítettük ki az oklevéltár anyagának a fontosságát ; de ezúttal nem lévén czélunk a feldolgozás, beérjük az elmondottakkal. A kiadó személye iránt érzett nagyrabecsülés mondatta meg velünk az igazat, mikor a könyv fogyatékosságáról szólottunk, de illik, hogy meg is köszönjük a szorgalmas és önzetlen gyűjtőnek a fáradságát. Már ebben a részben mi legalább — lekötelezettjei vagyunk. — L1 —L. Röhricht, Regesta Regui Hierosolymitani (MXCVII — MCCXCI. Oeniponti. Wagner, 1893. Az V. keresztes hadjárat történetírójának ezen legújabban megjelent műve a jeruzsálemi királyság történetére vonatkozó anyagot tartalmazza. Rég érzett hiányt szüntet meg ezen regesták gyűjteménye, annyival is inkább, mert a jeruzsálemi királyság diplomatikai története eddig nagyon mostoha bánásmódban részesült, még a keresztes hadjáratok írói részéről is. E hiányon most Röhricht munkája által segítve van. Természetszerűleg a kiadó mindazon okmányokra és for-