Századok – 1893

Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: Nápolyi Johanna - II. közl. 585

NÁPOLYI JOHANNA.. MÁSODIK KÖZLEMÉNY. V. Nagy Lajos és Johanna — A nápolyi udvar ármányai. Lajos királynak mindezekről tudomása volt, de Nápolyból nyert folytonos értesülései alapján tudomása volt arról is, hogy a kivégzettekben a bírák az eddig még büntetlenül maradt főbűnösök vak eszközeit sujták, amint azt Johanna követének adott válaszában kereken ki is jelenté, kiemelvén különösen azt, hogy maga az a körülmény, hogy Johanna nemcsak hogy azonnal meg nem büntette a királygyilkosokat, de még védelmébe is fogadta, palotájában rejtegette s csakis a fenyegető veszélylyel szemben szánta el magát az egyoldalú igazságszolgáltatásra, világosan tanúskodik arról, hogy neki a gyilkosságban jelentékeny része vala. E válasz vétele után Johanna maga köré gyűjté vérrokonait, hogy az immár el nem hárítható vész elleni védekezés s hozandó óvrendszabályokról tanácskozzék. Valois Katalin, ki annyi bajnak vala okozója, azon működött, hogy fia : Tarantói Lajos, Johanna ez időbeli kegyencze, jól felfegyverzett sereggel mehessen a királynő védelmére ; s hogy az ebhez szükséges pénzt megszerezze, egy gonosz lelkéhez méltó gyalázatos tervet eszelt ki. Tudván azt, hogy DArtois Károly, Róbert király természetes fia, ki Endre meggyilkoltatásában közvetlenül részt vett s kinek — mint már föntebb említém — a nápolyi néplázadás alkalmával sikerült megmenekülnie, temérdek kincsek birtokában fiával együtt Sz.-Agata várába rejtőzött, erős fegyveres csapattal ostrom alá vette e várat. D'Artois gróf rendkívül meglepetve e nem várt támadás által, levelet intézett Katalinhoz, melyben keserű szemrehányásokkal magyarázatot kért tőle, mint a ki voltaképen az Endre elleni összeesküvésnek értelmi szerzője vala »... Hát ezt érdemeltem én, mondá, a miért kívánságodat teljesítettem ? .. .« Katalin ravasz színleléssel azt válaszolá, hogy ő nem ellenséges szándékkal jött, hanem mindnyájuk élete s szabadsága