Századok – 1893
Értekezések - THURY JÓZSEF: A török hódítás kezdete Magyarországon 559
MAG YARORSZÁG ON. 581 szerezni magának, hogy a magyar királyt megalázza, a mennyiben évi adót fizettet vele. Hosszas erőlködés után, tetemes költséggel és nagy fáradalmakkal járó segítség árán végre 1540-ben elérte czélját. De csakhamar be kellett látnia, hogy a nagy nehezen elért eredménytől elesik, ha továbbra is az eddigi viszonyt akarja fentartani közte és a magyar király között. Ennélfogva — ha csak másnak, a Habsburgháznak, kedveért nem akart lemondani minden igényéről — kénytelen volt amaz utolsó módhoz folyamodni, hogy az országot meghódítsa és betelepítse törökséggel. E módhoz — mint láttuk — csak 1541-ben folyamodott s ekkor sem annyira önelhütározásból, mint inkább pasái tanácsára. Szulejmánnak 1541. évi elhatározása természetesen maga után vonta a későbbi hódításokat. Ez évben éppen csak Budát vette birtokába, de hogy szándéka volt legközelebb folytatni a hódítást, bizonyítják az 1541. évi fethnáme záró szavai: >A hódító hadsereggel épségben és zsákmánynyal megrakodva visszaindultam Budáról székhelyem felé. Reménylem, hogy nemsokára ismét szerencséltetni fogom e vidéket győzelmes zászlóimmal«.1 ) Bizonyítja továbbá az a körülmény is, hogy mikor Ferdinánd követei megjelentek nála Budán, egész Magyarország átengedéseért 100,000 frt évi adót igérve, nemhogy hajlandó lett volna kérése teljesítésére, hanem inkább azt követelte, hogy Ferdinánd adja át neki a Zápolyaitól elfoglalt várakat : Esztergomot, Visegrádot, Tatát és Székes-Fehérvárt. E követelésével egyszersmind megjelölte azt is, hogy legközelebb arna várakat szándékozik hatalmába keríteni, melyek Buda biztosítására szolgálnak — Bécs felől. Ez az 1543. évi hadjárat valódi oka és czélja. De Szulejmán nem az egész Magyarország meghódítását tervezte 1541-ben sem, hanem csak a Duna vidékét, illetve a Duna-Tisza közét és a dunántuli részeket szándékozott közvetlenül birtokába venni. Bizonyítja ezt először az, hogy Erdélyt és a tiszántúli országrészt János fiának engedte át évenkint 10,000 arany adó fejében 2 ) s megígérte, hogy a gyermek királyt Török Történetírók I. 395. 2) Verancsics, I. 229, Foryáeh 6. lap.
