Századok – 1893

Értekezések - THURY JÓZSEF: A török hódítás kezdete Magyarországon 559

5(50 A TÖRÖK HÓDÍTÁS KEZDETE Laszki Jeromos tehát, mint János követe, 1527. deczember 22-én már Konstantinápolyban volt olyan megbízatással, hogy küldője részére nyerje meg a szultán támogatását Ferdinánd ellen. Szulejmán — ki eddig szemlélője volt a két fél versengé­sének — jól tudta, hogy egy ilyen természetű küldetés előbb­utóbb be fog következni, — s ezért ez alkalomra készen tartotta ama diplomatiai fogásokat, melyeket különben már a budai királyi palota megkímélése idején elkészített s melyeket most alkalmazásba vett, hogy elérje czélját: Magyarországot adófize­tés mellett vazall államává tenni. A sikerben most annál inkább bízott, mert nagyon jól ismerte János szorult helyzetét, a mi kitűnik a nagyvezír eme szavaiból: »Urad most azért keresi a nagyúr kegyelmét, mert már tönkre jutott, mert a főherczeg szorongatja őt ; most velünk békében akar élni. mert meggyült a baja Ferdinánddal ; ellenkező esetben bizony egye­bet várhattunk volna tőle, nem békét«, valamint Musztafa második vezír nyilatkozatából is: »Minek ez az alakoskodás ? Azt gondolod, hogy előttünk nincsen tudva uradnak megszükült állapota? Hiszen Kádul havasalföldi vajda előtt ügyeiteket nem palástolhattátok el s ő, mint hűbéresünk, mindent megír a portára«.1) Czéljának elérése tekintetéből tehát azon álláspontra helyezkedett János követével szemben, hogy Magyarország a ka'rd jogán, melylyel meghódította, az övé, — sa mohammedán jog értelmében tökéletesen igaza is volt. Ennek értelmében tett Ibrahim nagyvezír ilyen nyilatkozatokat Laszki előtt: »MiLajos királyt megöltük, fejedelmi székét elfoglaltuk, abban lakmároz­tunk és aludtunk : Magyarország a mienk. Körmeink élesebbek a sólyoméinál. A mire kezünket tesszük, az kezeinkben marad, ha csak el nem vágják ujjainkat. Uradnak már rég kellett volna ide követet küldeni, nem most, hanem mielőtt fejére tette a koronát. Akkor szundikált, mikor magát királylyá koronáztatta, mert megfeledkezett a nagyúrtól kérni az országot. Most azért keresi a nagyúr kegyelmét, mert már tönkre jutott. Azért ragadja meg urad császárunknak öltöuyújját, ismerje őt uráúl, akkor ') Szalay, Adalékok 94, 98.

Next

/
Oldalképek
Tartalom