Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Ballagi Géza: Zemplénmegye. Ism. Crescens 538
TÖRTÉNETI IRODALOM. 539 vonjuk le következtetéseinket, melyeknek helyességét észleleteink megerősítik. Igaza van a tudós szerzőnek, mikor a feladatot, mely az Akadémia bizalmából az ő terhet viselni tudó vállaira nehezedett, ily» nehéznek találja. S mi csak örömmel constatálhatjuk, hogy a nehézségekkel férfiasan meg tudott küzdeni. A dulcis amor patriae nem egy elfogúlt irót termelt. Ballagit nem tudta elejteni. O a szeretetet szépen meg tudta egyeztetni az igazsággal, az elfogulatlan Ítélettel. Könyve olyan tükör, amelyből a megye való alakja, minden szépítés, minden ferdítés nélkül tekint ki. Fölülemelkedett a kicsinyes helyi horizonton s az egész ország institutióinak világánál vizsgálgatá tárgyát. így tudta érvényesíteni becses monographiájában azt, a mit sok hasonló tárgyú könyvben hiában keresünk, s a mit a nagy Göthe úgy fejezett ki : Mehr Licht ! Ballagi könyve tíz fejezetben tárgyalja Zemplénmegyét. Ezek : I. Földrajz. Közlekedés. II. Népesség. III. Mezőgazdaság. IV. Műipar. V. Kereskedelem. VI. Hitel. VII. Igazságszolgáltatás. VIII. Közigazgatás. IX. Közegészségügy. X. Közoktatásügy. Már maga e rövid tartalomjegyzék is elárulja a körültekintő, kritikus irót. Még inkább kitűnik ez, ha az egyes fejezetek tartalmát vizsgáljuk. Ballagi nem elégszik meg a nagy utánjárással, a lélekismeretesen beszerzett adatok száraz felsorolásával, hanem azokat a statistikai tudomány combinationalis szabályai szerint csoportosítva, értékesítve mutatja be. Nem elégszik meg a hiányok és bajok constatálásával, hanem mint buzgó orvos szokta, a diagnózis felállítása után az orvosszereket is megnevezi és megadja. Könyve tehát nemcsak ismeretterjesztő, de egyúttal tanulságos olvasmány is azokra nézve, a kikre a megye kormányzása, annak tökéletesítése bízva van, a kik annak fejlődésére nézve mérvadók. Érdekesek azon sorai Ballaginak, a melyeket a kivándorlásokról ír. Zemplénmegyéből 1879. évi augusztustól 1891. év végéig összesen 23.940 ember vándorolt ki. Ebből visszatért 6.718, távolmaradt 17.222. Tévedés azt hinni, jegyzi meg itt a szerző, hogy a nagymérvű kivándorlást kizárólag az elszegényedés és a közterhek folytonos emelkedése okozza. Népünk ma sem szegényebb, mint volt tíz évvel ezelőtt ; a közterhek sem súlyosabbak. Ha a homonnai vagy a szinnai orosz a nyomort mégis megsokalva, vándorbotot vesz kezébe, hogy jobb hazát keressen, az érthető. De csatlakozik hozzá az a pataki paraszt is, kinek kevés híján 28.000 katasztrális holdnyi gazdag határ áll rendelkezé-