Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: A történeti jelenetek korhű reconstruálásáról - 2. 505

506 rÓR ANTAL. látván városukat az ostrom alól, szorongatóik után indulának, és még jókor érkeztek, hogy a király győzelmét teljessé tegyék. Kik vettek részt a főbbek közül egyik oldalon is, a másikon is, kik estek el : elég részletesen előadtam Trencsényi Csák Máté (Budapest, 1888) czimű művemben. Ott található a rozgonyi táborhely és csatatér fölvétele Dörre Tivadartól, és magának a csatának XIV. századi, igen érdekes miniatűr képe a bécsi képes krónikából. Kevésbbé jelentékeny és nem éppen sok, amit az ott. mondottakhoz még hozzá tudnék adni. De ha képíróink közül valakinek szolgálhatok vele : tartom szerencsémnek. Csák Máté harcza a csehekkel. 1315. május—-julius. Harczokban, ütközetekben, várvívásokban azon időből, értem a XIV. század három első tizedét, szükséget nem szenvedünk. Egyikről, másikról — példáúl a debreczeni ütközetről, Sólyomkő körültáborlásáról— érdekes tudósításaink is vannak.1) Ez utóbbihoz gyönyörű tájkép is járulhatna. De hagyom ezeket. A belháború ezen rémes jelenetei aligha bírnának vonzó erővel képíró művészeinkre. Talán érdekesebb lesz Csák Máté összetűzését a cseh királylyal. kizárólag cseh kútfők után, előadnunk, minthogy hazai kor- és okirataink teljesen hallgatnak felőle. János cseh király — beszéli Péter, kőnigsaali apát — nem tűrhetvén tovább a vakmerőséget és erőszakoskodást, melylyel Trencsényi Máté, »a gonoszság táplálója« Morvaországot fosztogatta, gyújtogatta, lakosait rabságra hurczolta, elhatározta megfenyítését. Összegyüjte tehát nagy sereget külföldi és belföldi harczosokból. Amazok ezerötszázán valának, valamennyien sváb módra, azaz tetőtől talpig vértezne; ezek »megszámlálhatatlan« sokaság, több ezer ember — pánczéllal, vérttel, vaskalappal, sisakkal, lándsával, íjjal, nyíllal és gerelylyel, az egyik emígy, a másik amúgy fegyverkezve. Összeverődvén e sereg, János király 1315. május, 21-én Prágából elindult és Magyarország felé vette útját . . . Átment a Morva folyón és Holies várát elfoglalni tűzte föladatául. Körülzárta tehát seregével és hosszasabban ostromlá; de fegyverei szerencséje megtört a védők ügyességén és kitartásán. Miután az ismételt rohamokat visszaverték, a várfalak alá ásott aknákat ügyes ellenaknákkal kijátszották, vizbefullasztván az ellenséges munkásokat. Ekkor érkezett meg Csák Máté fölmentő serege, mely íjjal, nyíllal, lándsával és pajzszsal volt fölfegyverkezve, >) A debreczeni ütközetet, Csák Mátém 142. lapján vázoltam ; Sólj'omkö eernirozását szépen megírta Bunyitay Vincze a Századok 1888. folyama 148. lapján.