Századok – 1893
Értekezések - ÓVÁRY LIPÓT: Nápolyi Johanna - I. közl. 491
492 ÓVÁKY LIPÓT. XIV. század legnevezetesebb féríiai közt említtetik a nápolyi történészek által.1 ) A tőle maradt codex az alifei püspökhöz, ki rokona volt, ettől pedig a XVII. századbeli nápolyi történetíróhoz, Bonnito Marcellóhoz került, ki azt részben le is fordította olasz nyelvre s róla »Arcani Historici del Regno di Giovanna /.« czím alatt rövid ismertetést irt. Bonnitonak kiadatlan kézirata az eredeti codexxel együtt jelenleg Camera birtokában van.2) I. Róbert nápolyi király. — Házasság Endre s Johanna közt. Második vagyis Sánta Károly nápolyi király tudvalevőleg V. István magyar király leányát, a nápolyiak által különösen kegyelt Máriát birta hitvesül.3 ) E házasságból 14 gyermeke született. Elsőszülött fia Martell Károly vala, kire Mária, fivére IV. László magyar király halálával a magyar koronához való jogát átruházta,4 ) ki mint magyar király meg is koronáztatott s atyja távollétében, illetőleg az aragoniai udvarnál szenvedett fogsága alatt, nápolyi királyi helytartói minőségében kiadott diplomáiban mindig a Rex Hungarie czímet használta. Martell Károly 30 éves korában elhalálozván, fia Károly Róbert pedig magyar királylyá koronáztatván, nápolyi trónörökössé II. Károly másodszülött fia Róbert lőn kijelölve. II. Károlynak 1309. május ö-én bekövetkezett halálakor mindazonáltal a trónörökösi kérdés tartós viszályra szolgáltatott okot a nápolyi s magyar udvarok, azaz Róbert nápolyi király s unokaöcscse Károly Róbert magyar király közt. Az ügy a sz. szék elé került s az akkor Avignonban székelő V. Kelemen pápa előtt Róbert király nagyhirű nápolyi jogtudósok, mint Capuai Bertalan, Ruffolo Miklós és Iserniai András segédkezése mellett személyesen védte jogait,5) súlyt fektetvén különösen annak szükségességére, hogy a nápolyi trónra tapasztalt uralkodó, ne pedig egy idegen ország ifjú királya emeltessék. A sz. szék Róbert javára itélt s 1309. augusztus 1-én tartott consistoriumban ünnepélyesen kikiáltotta őt Sziczilia királyává. Róbert királynak csak egy fia vala, a nápolyi történészek által Carlo Illustré-nek nevezett Károly ;6) ez pedig korán elha-') Giannone, Istoria Civile del Regno di Napoli. I, 202. 2) Camera Máté történész ez év elején Amalfiban jobb létre szenderült. s) Óváry Lipót, Akadémiai Értekezések 1874. 1893. ') Budapesti Szemle. 1874. márcz. ápr. 404 — 407. Anjoukori Dipl. Emi I. 5) Giannone, Istoria Civile di Napoli. III. 167. 6) E téves elnevezés onnét veszi eredetét, hogy Károly herczeg királyi helytartói minőségében kiadott diplomáit így intestálta : Carolus Illustris