Századok – 1893

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465

BOSZNIAI PÜSPÖKSÉG MAGYARORSZÁGON. 477 létén a teljes hatalom, s ezzel együtt az egyházi adó azaz a tizedszedés joga is. És hogy emez egyházi főhatóságot állandóan gyakorolta is a boszniai püspök, bizonyítják a pápai tized-lajstromok, melyekben e püspökség területét1

) a többiekétől elkülönítve, önállóan veszik föl, s az e területen elősorolt ötplebania közt Bereznát2) és Dragotint, melyek a föntebb leirt uradalom határain belül feküdtek, szintén fölsorolják.3

) A boszniai püspökség tehát saját külön egyházmegyéjébe zárta a Szávától északra eső azaz anyaországi nagy terjedelmű birtokait is. Egy 1317. évi oklevél ugyan ez egyházmegyei részt igy nevezi meg: »(Eeclesia) prepositus et capitulum Boznensis et de Diaco, Quinqueecelesiensis dioecesis, ecclesie Bosnensi subjecte« 4) tehát mintha a pécsi püspökség dioecesiséhez tartozna; e kifejezés azonban alig jelent egyebet, mint hogy a boszniai püspökségnek ama (magyarországi) területéről van szó, mely egykor a pécsi püspökség egyházmegyéjéből szakíttatott ki, és a boszniai püspökség egyházi hatósága alá vettetett. Mert valósággal a boszniai püspök, mint suffraganeus, eme területtel együtt a kalocsai érsek hatósága alá tartozik5

) már a XIII. században. Egyházmegyéjének többi, nagyobb része, valamint jövedelmének többi — de hihetőleg csekélyebb — forrásai azonban túl a Száván, a boszniai részekben terültek el.6

) DR. CSÁNKI DEZSŐ. ') Főleg az említett 172 — 174. lapokon. 2) Egy 1374. évi oklevél szerint: eeclesia S. Jlichaelis de Bresna, Bosnensis dioecesis. (Theiner, Mon. hist. Hung. II. 147.) 3) A másik három plébánia: Szent-Mária vagy Bódogasszonyfalva, Sz.-György és Sz.-Mihály nagyon is általános elnevezésűek s ezért nem is igen fejthetők meg ; de fel kell tennünk, hogy vagy szintén a leirt uradalmi határokon belül, vagy pedig a Száván tul feküdtek. ') Theiner. Monum. hist. Hung. 1. 458. 5) 1247 : Theiner i. m. 204. 6) A püspökség és a vele szomszédos vidékek vázlatos térképét I. »Körösmegye a XV. században« cz. akad. értekezésem mellett. (1893.)