Századok – 1893

Hivatalos értesítő - A M. T. Társ. 1893. május 4-ki r. vál. ülés jegyzőkönyve 465

BOSZNIAI PÜSPÖKSÉG MAGYARORSZÁGON. 469 melyekből egyelőre szintén nem derül ki egyéb, minthogy a Száva folyó és Diakovár környékén járunk. A homályba, mely e vidéken lebeg, kívülről kell valamelyes fényt bocsátanunk — a szomszédos területekről. De természetesen előbb ezekkel a területekkel kell tisztába jönnünk, a mi hogy mily szokatlanúl nehéz feladat, mutatják Pesty és Ortvay kísérletei.1

) A határjárás a Száva folyónál kezdődik, mint oklevelünk mondja : a Bity folyó eredeténél. Szerencsére a Bity e néven ma is megvan, eredetét tehát megkereshetjük; bár ujabban a Szávamenti egész alacsony vidéket át-meg-át-szelték csatornákkal.2

) A rendes katonai térképeken ennek daczára elég világosan látható, hogy a Bity a pozsegamegyei Bród várostól kelet felé, a mai Bebrina gornya és Kuti helységek közti vidéken ered. Tehát Diakovártól jó távol indulunk útnak. Oklevelünk e tájon Tomiczát s a Borics bán birtokait is megemlíti a szomszédos helyek között. Csakugyan nem messze Bebrinától észak-nyugat felé ma is megtaláljuk Tomiczát, szintén Pozsegamegyében ; ettől dél felé, a Száva partján az említett Bródot, északra Grabarjét, melyek a XV. században az odább nyugot és észak-nyugot felé vonuló nagy terjedelmű vidékkel együtt a Borics bán egyenes utódainak : a Grabarjaiaknak, gr. Beriszlóknak, Dezsőknek sat. ősi birtokaik. Sőt még szabatosabban is megvonhatjuk ahatárt. 1422-ből tudjuk,3

) hogy Bebrina (akkor : Bebrene) szintén a boszniai püspökségé volt. Ma ugyan nem messze egymástól a Száva partján két ily nevű helység van, de mivel a középkorban csak egyet ismerünk, bátran vehetjük a püspök birtokául a mai nyugotibb Bebrina gornya-t is. ') Előbbi az eltűnt Valkómegyében ; utóbbi a pápai tizedlajstrom magyarázatában (Magyarorsz. egyh. földleírása a XIII. században), főleg a pécsi püspökség pozsegai, asszuágyi (tévesen : eszéki) és valkói főesperességében. (I. m. I. köt.) 2) E folyó eredete különben már 142'2-ben is vitás volt. 3) A Dl. 34018. sz. oklevélből. Ezt azonban minden részletére nézve nem követhetjük, részint mivel pörös földterületről szól, melynek határát al- és fel-peres másként szabja meg, részint mivel czélunkra hasznavehetetlen részleteket is tartalmaz, ellenben nem említ föl a mi határjárásunkra nagy ^fontosságú adatokat. 31*