Századok – 1893
Tárcza; állandó rovatok - Vidéki Társulatok és azok Évkönyvei - 456
TÁRC'ZA. 457 ügyes-bajos dolgaik elinte'ze'sére használták az emberek a postát, hanem arra is, hogy családi- magán viszonyaikról tudósítsák egymást, sőt, hogy egy-egy különösebb hírrel kedveskedjenek. Különösen tapasztalható ez a külföldről küldött leveleknél. Es ez természetes is. A hazaiaktól különböző szokások, viszonyok látása, tapasztalása önkéntelenül felköltötte'k az emberekben a vágyat, azokat az otthon levő rokonokkal, barátokkal, jó ismerősökkel is megismertetni. Inuen vau, hogy a külföldi követségekben, vagy a királyi udvarral ide-oda járó diplomaták, a külső országi iskolákban tanuló magyarok levelei legtöbbször különös érdeküek. Igaz, abban a korban mást találtak érdekesnek, mint ma, noha abban ma is egyezünk, hogy érdekes az, a mi izgató, különös, szokatlan s legalább látszólag megmagyarázhatatlan. Az ilyetén érdekes dolgok nagyon természetesen a keveset tapasztalt, fiatal kedélyű, eleven megfigyelő és észrevevő képességgel bíró tanuló ifjúság lelkét ragadták meg leginkább s vésődtek legmélyebben az emlékezetébe. Ez időben — a reformatio kezdetén — nagy számmal tartózkodtak ifjaink — gazdagok, szegények egyaránt — a külföldi s főleg a bécsi iskolákban. Ezek ritkán irtak haza levelet a nélkül, hogy egy-egy feltűnőbb újságot is ne közöljenek. Hogy milyenek voltak az újságok, mutatványul csak egy párt hozok fel. Báthory Gáspár írja Nádasdy Tamásnénak Bécsből 1550. márcz. 1-én, hogy a mantuai herczeg mikor egy kis sajkában kacsákra vadászott, a vízbeesett s belefúlt a király lánya szemeláttára, a ki e szörnyű jelenetet a közeli vár ablakából szemlélte. Szintén Nádasdynénak írja Nádasdy László 1551. jan. 21-én, hogy Prágában egy dúsgazdag spanyol ifjú halt meg, a ki két várát az új kórház szegényeinek hagyományozta. Maylád Gábor meg arról értesíti Nádasdynét 1551. márcz. 7-én, hogy -somlyai Báthory Kristóf őt Bécsben fölkeresvén, azt beszélte neki, hogy Flandriában olyan kövér öt esztendős gyermeket látott, a kinek szélehossza egy volt. Sárkány György, Nádasdy egyik tisztje pedig Battyánytól hallotta 1552-ben azt a csoda hírt, a kinek meg Aiczinger irta Niederlandból, hogy Brichet országban tűzeső esett, mely több millió kárt -okozott. A hírközlés tekintetében egyik legérdekesebb az a levél, melyet magyarra fordítva, éppen e miatt érdemesnek tartunk egész terjedelmében közzétenni : »Tekintetes úr, vitézlő uram, pártfogóm s nekem mindig tisztelt második atyám. Sárkány uram írt az itteni helyettes gazdájához és meghagyta, hogy bennünket a mostani szállásunkról költöztessen át abba a házba, a mely a magyar asszonyé volt. De mivel ez kegyelmed akaratja nélkül történik, a mint azt nekem kegyelmed még Sárváron létünkkor kijelentette és mivel annak a szobácskának rossz, repedezett a kemenczéje •és azért füstöl, de meg sötét is, a mely hátrányok miatt nekünk tanulóknak alkalmatlannak látszik, helyemről nem mertem kimozdulni s örömest
