Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - A milleniumi kiállítás 451

T Á R 0 Z A. A MILLENIUMI KIÁLLÍTÁS. Az 1892-ik évi II. törvényczikkel a törvényhozás elhatározta, hogy hazánk ezredéves fennállásának ünneplése alkalmából, 189 6-ban Budapesten országos kiállítás rendeztessék. Már a törvényjavaslat tárgyalása alkalmával társulatunk érdemes alelnöke, Thaly Kálmán, hazafias beszédben sürgette, hogy a leendő kiállítás, a nemzet nagy ünnepének történelmi jellege szempontjából, retrospektiv irányba tereitessék. A kormány örömmel fogadta e természetszerű követelést s a maga részéről a fáradhatatlan miniszter, Lukács Béla által kijelentette, hogy a feladat magasztos voltának tudatával bírva, főtörekvése arra lesz irányozva, hogy a kiállításban a történelmi irány per emiuentiam nyerjen kifejezést. Ezen időtől fogva a milleuáris ünnepségek programmjában ezen nagy jelentőségű jelszó : a restrospelctiv irány lön uralkodóvá s úgy a kiállítási országos nagy bizottság összeállításában, mint kivált a csoportbizottságok olyatén szervezésében, hogy a történelmi bizottság, mint önálló autonomikus főcsoport lön megalakítva, — ezen jelszó domborodott ki. Társulatunkat az országos nagy bizottságban választmányunknak áprilisi ülésében hozott határozata alapján egy előkelő s finom ízlésű szaktudós, Pauler Gyula vál. tag képviseli. Fő közreműködése társulatunknak azonban — a saját kebelében initiait dolgokon kivül, milyen pld. a gróf Zichy Jeuő-féAe pályázat, — abban nyilvánúl, hogy a történelmi főcsoport csaknem kizárólag a mi választmányunknak és tagtársainknak sorából alakult meg április hó 9-én, Vaszary Kolosnak, alapító tagunknak díszelnöksége mellett. A történelmi főcsoport elnökévé Széchényi Béla gróf, előadójává Czobor Béla dr. v. tag lön megválasztva, a kinek így alkalma nyílott az általa már 1885-ben hangoztatott progvammot részletesen kidolgozni s azt az április 9 iki gyűlésből kiküldött szűkebb bizottság elé terjeszteni. 29*