Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Zenker; B. W.: Geschichte der Wiener Jouralistik während 1848. Ism. K–B. 445

445 TÖRTÉNETI IRODALOM. Zenker B. TV'., Geschichte der Wiener Journalistik während de- Jahres 1848. Wien und Leipzig. Wil. Braumüller. 1893. Zenker a bécsi journalistika történetét keletkezésétől irja meg. A jelen kötet kizárólag az 1848-iki évvel foglalkozik, mely év olyan volt a hírlapokra, mint az eső a gombára : — 1847-ben még alig volt egynehány lap ; a következő évben pedig már 215-féle különböző hirlapot számol fel Zenker, melyek közt nem egy pusztán kérész életű volt. — Bécsben az újság ez idők előtt is hatalom volt; csakhogy nem a közvéleményt fejezte ki, hanem az uralkodó párt véleményét. Ennek értelmében csürtékcsavarták a zsoldos újságírók a tényeket s a dolgokat mindig csak egy — a hivatalos világításban tüntették fel. Az 1848. márcziusi napokkal a helyzet változik. A. zsurnalisztika igazán a közvélemény ezer változatának lesz kifejezője ; igazi politikai tényező ; úgy hogy a forradalmi zsurnalisztika története majdnem egybeesik magával a forradalom történetével. Mint nálunk is, a szabad sajtó kérdése, a censura eltörlése valódi praeludiuma vala a későbbi nagy tragoediának. A forrongás Párisban kezdődik, átcsap Bécsen, Pozsonyon, Budapesten ; úgy, hogy a bécsi sajtóviszonyok alakulására Kossuth márczius 3-iki nagy beszéde is nagy befolyású lesz. Márczius 14-én végre átjárja Bécs utczáit a hír, hogy a censura megszűnt létezni. — A forradalmi mozgalom e naptól fogva új vért öntött a zsurnalisztikába. A »Wiener Zeitung« febr. 29-én még ily táviratot hozott Párisból: »Páris teljesen nyugodt.« Midőn márczius 2-án azonban mégis hírt kellett adnia Lajos Eülöp elűzéséről, az »Augsburger«-böl vett következő kommentárral kisérte a hirt : »Hisz ez kész forradalom volna! Vájjon nem hazudik-e a sürgöny? Vagy az insurgensek néhány pillanatra hatalmukba kerítették talán a távírót, hogy ilyen híreket küldjenek világgá?« — Nem csuda, ha a szúnyókáló bécsi journalisztikát márczius idusai végre álmukból fölzavarták. — A »Wiener Zeitung« csakhamar feltalálta magát, s a hajdani hivatalos most tüzes vezérczikkeket hozott a sajtó szabadság mellett. Örült ő is, hogy »megszabadult a lidércztől, mely az iró lelkére, tollára nehezült.« A bécsiek élcze azonnal tréfát űzött a régi hivatalos lapnak e fölbuzdulásából. »Csakugyan erős lehetett a nyomás — mondogatták — az öreg újságnak azt tudnia kell.« Ha így a régi újságok új ruhát cseréltek, egymás után keletkeztek az újak. Valami zavaros Optimismus, tárgyát nem értő lelkesülés jellemzi a szabad sajtó első napjait. De csakhamar élesebb hang, kíméletlen agitatori szózat válik ki a többinek tömegéből. Márcziusban egy kis lap keletkezik a »Constitution«