Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Mika Sándor: Visszapillantás történeti irodalmunkra 1892-ben - I. közl. 429

440 TÖRTÉNETI IRODALOM. kiváló monographiát kaptunk Szerémi Györgyről : Erdélyi Lászlótól és Szádeczky Lajostól. Erdélyi László fiatal historikus s úgy tudjuk, hogy jelen munkája tudori értekezés.1) Mint tudori értekezés s mint forrástanulmány is kétségkívül a legjobbak közzé tartozik, melyek nálunk napvilágot láttak. Tüzetes, minden részletre kiterjedő vizsgálat, komoly és lelkiismeretes tanulmány ered­ménye fekszik előttünk s ha a szerzőnek minden következtetései nem is fognak beválni, az az érdeme kétségen kívül megmarad, hogy Szerémi helyét történetíróink sorában, illetőleg történel­münk kútfői között biztosan és szabatosan meghatározta. Igaza van, hogy Szerémi munkája mindenekfölött emlékírat s főbecse nem abban áll, hogy itt és ott egy adatot szolgáltat, mit talán más forrásban fel nem találunk, hanem abban, hogy munkáját olvasva, megismerkedünk a társadalom azon rétegének nézeteivel és egész szellemével, melyhez a szerző tartozott. Szerémi jobbágy­szülőktől származott s bár udvari káplán és aradi kanonok lett, minden sorából kirí a Dózsa felkelés súlyos következményeit hordozó jobbágy-osztály mély gyűlölete a főpapok és főurak ellen, kiknek a haza romlását tulajdonítja. De e gyűlölet, bár ítéletét elvakítja és sokszor igazságtalanná teszi, nem nyomja el benne a szeretetet a haza iránt, melynek ő és vele együtt az egész jobbágy osztály minden elnyomatás mellett is hű fiai maradtak. Igaza van Erdélyinek, hogy Szerémi emlékirata szerzőjének nagyon alacsony színvonalon álló míveltségéről tesz tanúságot és mégis e munka »minden gyarlóságai mellett is hasznavehető, ismereteinket gazdagító, látkörünket szélesbítő forrása történel­münknek, de tudni kell vele bánni s eszméket kell benne keresni, a tények lényegét felfogni, nem pedig aprólékos adatokat, a minőket csak oklevelekben találunk«. Szádeczky Lajos szélesebb alapon s több apparatussal fogott Szerémi emlékiratának tanulmányozásához.2) Nem elége­dett meg Szerémi munkájának Wenzel által eszközölt kiadásá­val, hanem átvizsgálta tüzetesen ez emlékirat egyetlen fenma­radt s a bécsi cs. és kir. könyvtárban őrzött kéziratát is s vizsgálatának eredménye most is igazolta, hogy kútfőtanul­mánynál soha sem fölösleges a kéziratokat is tanulmány tárgyává tenni. Számos hibát : tévedést, kihagyást, sőt elferdítést mutat ki a Wenzel-féle kiadásban, mik az amúgy is nehezen érthető ') Szerémi György és emlékirata. Budapest, 1892. 2) Szerémi György élete és emlékirata. Értekezések a tört. tudomá­nyok köréből XV. k. 7. sz. és Szerémi emlékirata kiadásának hiányai u. o. XV. k. 8. sz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom