Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Új könyvek - 374

376 TÂRCZA. kézi lexikonok rendes határait és önkénytelenül arra a kérdésre késztet, miként lehetett ezt az óriási anyagot oly aránylag kicsiny térre beszorítani ? E feladat megoldása kizárólag a szerkesztő érdeme, s ugyancsak az ő széles látköre és tudományos készültsége adta meg a garaucziát arra nézve, hogy a lexikon czikkei az illető ismeretkörök mai stádiumát tárják az olvasók elé. A magyar történelmi rész az egész munkának több mint egy tized részét képezi ; czikkeinek nagy részét, mint az előszóból megtudjuk, dr. Schöllherr Gyula vál. tagtársunk írta. E czikkek a. magyar történelem majdnem összes szereplőinek és főbb eseményeinek ismertetését felölelik, gondosan, tervszerüleg, röviden és világosan vaunak megírva. A művelődési történeten kivűl kiváló suly van fektetve a királyok és erdélyi fejedelmek életrajzára, s a hazánk múltjában nevezetes szerepet játszott főúri és nemesi családok történetére. A történelem segédtudományai is megfelelő arányban képviselve vannak. A földrajzi részt Sztáncsek Zoltán, a magyar irodalmat Kelemen Béla, a műtörténelmet Acsády Jenő dolgozták fel ; az irodalomtörténetből pompás synchronisticus átnézeti táblát is közöl a munka, a minőt szívesen vettünk volua a magyar történelemből is. Ez utóbbi hiányát azonban némileg pótolják Magyarország történelmi térképei, (a honfoglalás, az Árpádház, a Hunyadiak és a török hódoltság korából) melyek a czímerekről, zászlókról és a régi magyar viseletről adott színes mellékletekkel és a magyar uralkodóházak családfáival együtt nagyban emelik a kötetek értékét. A két kötethez diszes és tartós kiállítású bekötési táblák is lettek kibocsátva. A két kötet bolti ára bekötve 16 frt. — Az »ERDÉLYI VAJDÁK SOROZATA a XIV-ik század végéig« czím alatt Pór Antaltól egy kis füzetke látott világot (külön lenyomat az Erdélyi Muzeumból). Az első, kit felemlít, Mercurius 1113-ból s attól kezdve figyelemre méltó sorozatot állított össze. Sok nehézséggel kellett a névsor megállapításánál küzdenie, mert a czímet a hivataltól elvált vagy azt el sem foglalt vajdák is viselték, s aztán kivált a XIII-ik század második felében több hasonló nevű vajda is szerepel, kiket igen nehéz, sőt olykor teljesen lehetetlen egymástól megkülönböztetni. — HAMPEL JÓZSEF igen érdekes tanulmánya » Az Eraviscus nép és emlékei« a Budapest Régiségei IV-ik kötetéből külön lenyomatban is megjelent. MÁRKI SÁNDORTÓL Maximilianus Transsylvanusról »Egy magyar humanista« czím alatt önálló tanulmány jelent meg, mely külön lenyomat az »Erdélyi Muzeum«-ból. Összegezi az eddigi kutatások eredményeit, s ezekből összeállítja Maximilianus életrajzát. Végül egy pár versét fordításban közli. Tüzetesebben fogjuk ismertetni. A SZABADKŐMŰVESSÉG TÖRTÉNETÉBŐL Ausztria-Magyarországban, Abaft Lajos e uémet nyelven írt munkájából, a melyből két kötet már előbb befejeztetett, hamar egymásután négy kettős füzet (17-—24-ik) jelent meg. Ezek nyitják meg a III-ik kötetet (1 384 1.), a melynek