Századok – 1893

Tárcza; állandó rovatok - Folyóiratok szemléje - 372

TÁRCZA 373 — Az IRODALOMTÖRTÉNETI KÖZLEMÉNYEK múlt évi utolsó füzetében Széchy befejezi a Pannóniai Énekről szóló tanulmányát. Révész Kálmán bemutatja Ipolyinak levelezését atyjával a Magyar Mythologia ügyében s adatokat közöl Kocsi Csergheö Bálint életéhez. A kritikai rovatban ugyan ő ismerteti ifj. Kemény Lajos Reformatio Kassán czímü munkáját. Az Adattárban a megkezdett czikkek befejeztetnek. Karlovszhy Endre közli Kossuth által tervezett Budapesti Évlapok czímü hírlap programmját, s más a lapra vonatkozó hivatalos iratokat, s ismerteti az ez ügyben folytatott hivatalos tárgyalásokat. Szinnyey Gerzson és Kara Győző apróbb czikkeket közölnek. Az Irodalomtörténeti Közlemények a jövő évben az irodalomtörténeti bizottság szerkesztésében fognak megjelenni. A szerkesztő változásra vonatkozó nyilatkozatok : a volt szerkesztő é s az Akadémia első osztályáé a füzethez vannak mellékelve. —- A GRAFIKAI SzEMLÉ-nek, mely a könyvnyomdászok szakkörének hivatalos közlönye, mult évi 9 — L2. számában Firtinger Károly czikksorozatot kezdett meg »Hazánk könyviiyomatói Hunyadi Mátyás idejétől 1848—49-ig« czím alatt, Hess András működésével kezdvén meg tárgyát, azután az 1536-ban Nádasdy Tamás alapította, de már 1541-ben megszűnt újszigeti nyomdát, az 1538 ban alapított magyaróvári, az 1561-iki debreczeni, az 1573-iki komjáti stb nyomdákat ismerteti, melyeket, az ujszigetit kivéve, Huszár Gál alapított. így tovább rendre veszi a nyomdákat, az első nyomdászok élettörténetét, a nyomda működését, a nyomdászok névsorát stb. adván s a nyomdatermékek facsimiléit közölvén. Alaposan és ügyesen megírt tanulmány, melyből a 400 éves magyar nyomdászat fejlődését, terjedését meg lehet látni. Most még a XVII. századi nyomdáknál van. Különben a tanulmány megérdemli majd a bővebb ismertetést is, ha teljesen megjelent. — A DÉLMAGTARORSZÁGI TÖRTÉNELMI ÉS RÉGÉSZETI ÉRTESÍTŐ mult évi 4-ik füzete becses czikkel hagyta el a sajtót. Milléker a rómaiak alatti Délmagyarországot kezdte megirni, mint bevezetésében mondja, három részre osztván a 157 éves római uralkodás történetét, az elsőben a vidék földrajzát, a másodikban a történetet, a harmadikban a műveltségi állapotokat tárgyalván. Most a földrajzi részt nyújtja, a legújabb kutatásokat s nézeteket is ismertetvén. Dr. Baráti Lajos a becskereki spanyol telepet irja le. A spanyolokat 1 735-ben kezdték először ide telepíteni, de ezek is 1738-ban Budára és Pestre költözködtek s innen kezdve nyoma vész, hogy újabb telepítések eszközöltettek volna. Dr. Berkeszi István Dél-Magyarország Monographiáját ismerteti Bél Mátyás óta, ajánlván, hogy Bél kéziratban hátrahagyott gyűjteményéből másoltassa le a társulat a Dél-Magyar országra vonatkozó részt. Az adattárban Baráti Lajos közli a bánsági kath papságra vonatkozó kivonatait (1716 —1753.). A Tárczábau választmányi ülések vannak közölve, az Egyveleg czímü rovat pedig több érdekes apróságot hoz. A tagok jegyzéke zárja be az évfolyamot, melyből kitűnik, hogy 65 alapító. 8 tiszteleti és 199 rendes tagja van a társulatnak.