Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Ifj. Kemény Lajos: Száz év Kassa legrégibb történetéből 363

TÖRTÉNETI IRODALOM. 363 czímtárak készítése, a czímlapok és tokok meghatározása, a gyakorlati oldal követelményeit képezik s oly preczizitással vannak tárgyalva, hogy azok alapján a kevésbbé tájékozott is képes leend magánkönyvtárak, sőt kisebb terjedelmű közkönyvtárak rendezésére. Igazán kívánatos lenne, hogy kivált, vidéki könyvtáraink sáfárjai minél tömegesebben rendelnék meg e beeses művet s annak útmutatásai révén igyekeznének holt kincset képező könyvtáraikba életet lehelni. A statisztikai kimutatások elég szép képet nyújtanak könyvtárainkról. Magán és közkönyvtáraink száma, azok állománya elég tekintélyes. De vájjon kulturális haladásunk oly tényezői-e, a milyeneknek lenniök kellene, az más kérdés. Könyvvásárlásaik, a mennyiben szokásban vannak, jóformán mindig csak ötletszerüek. A czélirányos kiegészítés, melynek pedig minden könyvtár állományának növelésénél irányadónak kellene lennie, teljesen hiányzik. Szakkönyvtáraink még vannak elég számmal, de oly közkönyvtáraink, melyek a művelt közönség igényeit tartanák szem előtt, a tudományok sokat hangoztatott, de lehető kevéssé előmozdított népszerűsítését, általánosítását tartanák feladatuknak, egyáltaljában nincsenek. S azért őszinte örömmel üdvözöljük az első magyar könyvtártan bevezetésében hangoztatott eszmét : nagy nyilvános nép-könyvtárakat kell felállítani. A kezdeményező lépést a fő- és szék-várostól várjuk. CRESCENS. Száz év Kassa legrégibb történetéből. Irta ifj. Kemény Lajos. Kassa 1893. 8-r. 16 l. Szerző Kassa történetét az 1249 — 1347. időszakban, vagyis az okmányilag már előforduló Kassa első százéves szereplését vázolja s mivel inkább az volt a czélja, bogy a Kassa város krónikáiban egymást érő történelmi hazugságokat kigyomlálja, népies, könnyed modorban írta meg a források megjelölése nélkül, inkább összegezve a már eddig tisztázott adatokat. A név megmagyarázásába nem bocsátkozik, csak kimutatja, hogy Fel-Kassa tót neve, a Hradosa tévesztette meg az eddigi krónikásokat, kik ez elnevezés alatt erős falakból épült várat gondoltak, a mi pedig nem áll. Kassa már 1249-ben sok szép szabadalommal élhetett, mint villa regia, mert ez évben Szina már ép azon szabadalmakat kapja, melyek Kassának voltak. Leírja röviden a városba beszivárgó németek letelepítését. Kimutatja Krones és Tutkó ellenében, hogy Kassa egész 1347-ig mint villa fordul elő, s nincs semmi alap, hogy az Árpádok alatt is királyi városnak tartsuk, mert ezt csak 1347-ben nyerte, mikor is Lajos király öcscsét Endrét megboszulandó, bizonyára jókora összegért szabad királyi várossá emeli Kassát s czímert ad neki.