Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Éble Gábor: Károlyi Ferencz gróf és kora 1705–1758. Ism. Pettkó Béla 352

TÖRTÉNETI IRODALOM,8 353 Ezen köztörténeti botlásoktól eltekintve, annál érdekesebb a következő fejezetek tartalma. A kis Ferencz taníttatása az akkori főúri nevelés bű képét adja, s látjuk belőle, bogy mily gondosan igyekezett Sándor gróf fiát a baza hasznos tagjává nevelni, azzal is, hogy felviszi magával a pozsonyi híres 1722-ki országgyűlésre. Idyllicus jelleggel bír s egyik legsikerültebb része a könyvnek az a fejezet, melyben Ferencz házassági történetét irja le az emigrált Csáky Mihály leányával. Krisztinával, kiknek szerelmes leveleik egész poesist rejtenek magukban. A boldog házasságot a hadi hirek zavarják meg. miközben Károlyi Sándor kir. jóváhagyást nyer egy huszárezred felállítására. Nem érdektelen, hogy míg Sándor gróf egész elaboratumot ír arról, hogy a magyar katonaság felszerelése itthon készüljön, addig ő maga Bécsből rendeli meg, persze mert olcsóbb volt, husz forintból kitelvén az egy személyre való öltözet. A lajnai hadjáratban Ferencz gróf szereplését, ki mint ezredes vett benne részt, valamint a hamar nagy hírnévre vergődött Károlyi huszárokat igen ügyesen irja le Éble a levéltári adatok alapján, leginkább magukat az eredeti jelentéseket adván. Bele van szőve e fejezetbe a Péró-féle lázadás is, mely annyiban vág ide, hogy Sándor gróf ép akkor ujonczoztatott azon a vidéken s Spissics nevű hadnagya majd elvesztette az összes rekrutákat. A táborban azonban Ferencz gróf folytonos coliisióban volt az alezredessel Baranyayval, kit időközben ezredessé neveztek ki, s kit csakis tábornokká előléptetés árán tud Sándor gróf ezredétől eltávolítani. Csáky Krisztina a következő fejezet czime. melyben elmondja szerző röviden a 10 évi boldog házasságot, a nő epekedését hadba ment férje után, a sorvasztó betegséget, mely végül elviszi őt, a nélkül, hogy hozzásiető férjétől elbúcsúzott volna, oly hirtelen történt a katasztrófa. A búcsúztató barát szentnek nevezte őt emlékbeszédében s valóban az volt ő a szó legrégibb értelmében, szerető, gondos hitves, testvér és úrnő, s alázatos, engedelmes ipja és kegyes, jószívű a szegénység iránt. Legnagyobbrészt az 1736-ki és 38-ki török háború leirása foglalja el, s ebben megint a Károlyi ezred szereplése Banjalukánál, hol Hildburghausen herczeg ügyetlenkedése folytán a sereg visszavettetett. Az 1738-kibán az Orsova körüli csatákban tűnnek ki a Károlyi huszárok s az erről szóló fejezetek ügyesen, és taktikai szempontból is jól vannak megírva. Az utolsó fejezet az 1741-ki pozsonyi koronázó gyűlést tárgyalja, szemtanuk jelentéseiből merítve, melyeket az öreg Sándor grófnak, ki e gyűlésre nem mehetett el, fia, valamint Szuhányi, a Ferencz gróf első nevelője, ekkor már helytartó-tanácsos s a szatmári követek küldtek. Valamint az 1722-ikiben Ferencz gróf már SZÁZADOK. 1893. IV. FÜZET. 23