Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Kronthal Berthold és Dr. Wendt Henrik: Politische Correspondenz Breslaus in Zeitalter des Königs Mathias Korvinus. Ism. F. V. 348

349 TÖRTÉNETI IRODALOM. keztében a történeti nyomozás terén észlelhető, és eredményeivel egész könyvtárakat tölt meg : a történetbúvár még mindig szá­míthat a meglepetések és fölfedezések esélyeire. Igen örvendetes meglepetésben részesültek az 1892-ik esz­tendő folyamán a boroszlói történészek, mikor városházuk padlá­sán a XV. századbeli levelezések egész halmazára akadtak, mely ott négy század óta lappangott, a nélkül, hogy létezése felől bár­kinek tudomása lett volna. Ezen levelezések nagy része abból a korból származik, a mikor Szilézia, mint a csehországi korona egyik tartománya, Hunyadi Mátyást uralta. A sziléziai történeti és régészeti egyesület (Yereins für Geschichte und Alterthum Schlesiens) haladéktalan közrebocsá­tásukat határozta el ; annálfogva is, mert kiadványainak egyik sorozatában, mely Boroszló város politikai levelezéseit tartal­mazza (Politische Correspondenz Breslaus) épen Mátyás uralko­dásának kezdetéig jutott. És imént látott napvilágot egy kötet, mely Boroszló poli­tikai levelezését 1469-től 1479-ig tartalmazza. A megbizott szerkesztők : Dr. Kronthal Berthold és Dr. Wendt Henrik nagy szakismerettel és lelkiismeretes gondossággal jártak el fölada­tukban, az anyag összegyűjtésében, megválasztásában és jegy­zetekkel ellátásában. A kötet 323 levelet és okiratot tartalmaz. Ezeknek túl­nyomó része Mátyás király sziléziai kormányzatát, vetélytársai­val Podjebráddal és Ulászlóval folytatott küzdelmeit és tárgya­lásait illeti. Mátyástól magától aránylag kevés, csak 22 levelet találunk. A hozzá küldött boroszlói követeknek és az udvaránál tartózkodó előkelő férfiaknak tudósító levelei a magyarországi eseményekre és Mátyás diplomatiai összeköttetéseire is vetnek világosságot. Kiváló érdekkel birnak ránk nézve azon levelek és okira­tok, melyek Mátyás viszonyára Merész Károlyhoz, Burgund feje­delméhez, vonatkoznak ; a mely viszonyról ekkorig igen hézagos ismeretünk volt. Legelsőben — tudomásunk szerint — 1473 tavaszán irányul Mátyás figyelme arra a hatalmas fejedelemre, ki néki a császár elleni háborúiban jelentékeny szolgálatokat tehetett, s kit ezért megnyerni törekedett. A neissei congressuson, mely hivatva volt közte és a len­gyel király s fia Ulászló között békés kiegyenlítést hozni létre, Mátyás király javaslatára megállapíttatott, hogy amennyiben a három uralkodó biztosainak alkudozásai eredményre nem

Next

/
Oldalképek
Tartalom