Századok – 1893
Értekezések - KIRÁLY PÁL: A rómaiak aranybányászata Dáciában - II. bef. közl. 328
A RÓMAIAK ARANYBÁNYÁSZATA DACIÁBAN. Téglás Gábor : Tanulmányok a rómaiak dácziai aranybányászatáról. Akadémiai székfoglaló. U. az : Az aranybányászat, ethnographiai c's administrationalis szervezete. — Értekezések a történeti tudományok köréből. I. rész 1889, II. rész 1891. MÁSODIK KS BEFEJEZŐ KÖZLEMÉNY. A korábiai bányászat a Jeruga nevű külvájat által jelzett főteltérre vésővel és tűzetetéssel folyt s a Jeruga déli oldalán a Mária Loretto nevű nagy üreg mellett a vízgyűjtő medeneze körvonalait is fölismerhetjük. A vízválasztó gerinczéből 151 m.-re emelkedő kúpot 30 m. széles és mély külvájat metszvén végig, — 30.000 m3 -re becsülhetjük a belőle kifejtett trachyt mennyiséget. Mily iszonyú erőfeszí tésbe kerülhetett ez óriás vágat, mikor robbantó eszközök nélkül folyt a bányászat, s ha meggondoljuk hogy jól előkészített műhelyen a nagyági bányász egész évi munkája az 1871 tői 1882-ig terjedő időszakban átlag 33 folyó méter volt. A modern technica segédeszközei nélkül a jelenlegi munkának alig tized részét végezhette az ősi bányászat. Szabadban az eredmény kedvezőbb lehetett, s így a Jerugán és környékén több száz munkás kéznek kellett sürgenie, hogy a nagyszerű eredményt elérhessék. A telterek lefejtése a napról befelé és alulról fölfelé párhuzamosan haladt, s a szabadban a nagy vízgyűjtőből zsilipeken lebocsátott vízsugarak segélyével ismét egy csomó más munkásmik kelle az érezek kimosásával foglalkoznia. Télen át a műveletek valószínűleg szüneteltek. A Jerugán kívül föltárták a többi teltereket is, úgy hogy a még most is szépen jövedelmező bányászat teljesen a régi nyomokon halad tovább. Szilárdabb építkezés itt sem lehetett sok. A nagy vízmedencze partján látható kőhalmok egyikében régi templomot sejtenek a bányászok, kik vallási tekintetekből mérlegelnek mindent. Tényleg lehetett is ott szentély a munkások számára, de rendszeresebb bányaközség e nagy magasságban nem képződött sem a rómaiak idejében, sem azután.
