Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Wertheimer; Eduard: Die drei ersten Frauen des Kaisers Franz. Ism. M. S. 307
316 A BENZTERC/.ßl SZÓSZEDET A számszerigy (144. sz.) eredetére nézve nemcsak Finálynak, hanem a »Nyelvtörténeti Szótár«-nak is ellent kell mondanom. Ok ugyanis arra támaszkodva, hogy e fegyvernek (balista, arcubalista, armbrust, arbalète) legfontosabb eleme csakugyan az íjj volt, a számszerűi/ utolsó tagját az íjjal gondolván azonosíthatónak, az egész szót magyarnak tartják. Ámde ez az állítólagos magyar szó teljesen érthetetlen. Ha szerszám volna — de ilyen alakban sohasem fordul elő — még csak megtudnánk vele barátkozni, de mit keres itt a számszer s abban : a szám ? Csak nem hiszik tán, hogy a balistán számok lettek volna, a melyek — mint ma a fegyveren vagy pláne legújabban a szegedi órás világhírű puskáján — talán a czélzással voltak összefüggésben ? Képtelenség, de még inkább az, ha a szóról a dologra térünk át. A legalaposabb fegyvertörténész : Köhler ') az egykorú képek és iratok alapján, a balista minden csínjátbinját a legapróbb részletig megmagyarázta, de ezen állítólagos »szám«-nak szerepe előtte is merőben ismeretlen. Ámde maga a kiindulópont is hibás: az az igy sohasem jelentett yj'-at. Hiszen szószedetünkben is, a Nyelvtörténeti Szótár idézeteiben is (kivéve az újabbkori szótárírókét) mindig következetesen igh vagy igy áll, soha sem ijj. Az Országos Levéltár Nádasdy-féle gyűjteményében igen sok XVI. századi fegyverleltár van magyar nyelven is, de azokban a balista az egész XVI. századon át mindig »zamzerigli«-nek van írva. Ez nem lehet véletlenség. Hiszen már Yeráncsics Eaustus is azt mondta, hogy a számszerigy szót a magyarok a szlávoktól vették, s ezt neki, ki még maga is a balisták korában élt, bátran elhihetjük. De meg is győződhetünk róla. mert bizony a szószedet »zomoserig«-je s a szláv »szamosztrely« vagy »szamosztrily« 2) közt külömbség csak a kiejtésben van. Már a XVI. században még magyarosabb hangzást nyer, és a »szamoszer«-ből számszer lesz, pedig csak a szlávban van értelme, mert szóról szóra : önmagától lövő fegyvert jelent. Érdekes, s fejtegetésünknek döntő súlyt kölcsönöz, az a körülmény, hogy — mint Köhler3) kimutatja — a középkorban Németország északi részein, sőt Ausztriában is szintén ismerték a szamosztrily szószerinti fordítását a »Selbgeschoss«-1. Köhler persze nem igen értvén szláv nyelvekhez, azt hiszi, hogy ez az elnevezés az egyszerű íjjat illeti ellentétben (!) a balistával, pedig minden általa felhozott adat annak ellenkezőjét bizonyítja, a minthogy Köhler i. m. III. B I. Abtli. 114—18 ; 174—190. 1. 2) Miklosich i. m 325. 1. — Brandl, Glossarium illustrans boliemioomoravicae históriáé fontes. Brünn, 1876. 308 1. — Zíbrt i. m. 191. 1. s) Köhler i. m. III. B. I. Abth. 117. 1.
