Századok – 1893

Értekezések - DR. CSÁNKI DEZSŐ: Szent-Erzsébetfalva – Pest mellett 16

24 DR. CSÀNKI DEZSŐ. jében 1492-ben és 1500-ban is tulajdonkép csak »iuxta vagy penes civitatem Pestiensem« fekszik,2) s melynek még a mohácsi vész táján is külön neve és elöljárósága van.3) A Pest »mellett« való fekvés igen alkalmas arra, hogy ledöntse a Mátyás-kori Bástya- és Magyar-utcza sat. menti kőfalakat, melyek 1471 táján úgyis csak igen ingatag hipothezisekre vannak alapozva.4) Részemről a több évtizeddel később élt és irt Tubero abbeli állítását is kétségbe merem vonni, hogy Pest város 1490 táján kőfallal volt körűikerítve, vagy pedig ez a kőfal nem a mai Bástya-, Magyar-, Újvilág-, Hajó- sat. utczák mentén, hanem beljebb vonult. A II. Ulászló királylyá választatása alkalmával e tájon végbement országos eseményekről szóló bő diplomácziai tudósítások ugyanis — melyeket Budapest régi topográfiájához eddig még nem használtak fel Pest kőfalait sohasem említik, még az Albert lengyel herczeg itteni táborozása alkalmával sem,5) pedig az olasz diplomaták ily dolgokban igen pontosak. S részemről nem is tudok képzelni oly falut, melyről azt lehetne mondani, hogy egy város mellett feküdt, a mely városnak tulajdonképen kőfalain és kapuin belül terült el.6) Másik megfigyelésünk arra az időre vonatkozik, midőn Szent-Erzsébetfalva keletkezhetett: a tatárjárás korára. Ép e nagy veszedelem előtt egy évtizeddel (1230 táján) kerülnek idea domonkosok7) s — hihetőleg, mivel a városban már nem kaptak helyet, mert mindig szerettek emberek közé telepedni, annak közvetlen közelében építettek erős kolostort. Kétségtelen, hogy ez idő tájt Pest (a város magva: a Boldogasszony temploma körűi) ez oldalról, azaz dél felől, csupán a mai Kalap-utczáig terjedt, a többi oldalon pedig — szintén hozzávetőleg — a mai Koronaherczeg- és Régi-posta-utcza vidékéig. Ennek a Pestnek határát jelölik azok a fal-, árok- és bástya-maradványok, melyekről Jankovich a Tudományos Gyűjtemény 1817. évi folyamában ír, mely falak sat. azonban a tatárok itt létekor még semmi szín alatt sem állhattak.8) Ugyanez idő tájt jött létre a Gellérthegy alján a Szent-Erzsébetről nevezett kórház, még pedig9

) II. András király 1) Orsz. ltár. Dl. 19916. és 20942. ') Később e kitételt nem használják. 8) Dl. 32685. fol. 3. a. ') L. Salamon id.m . II. a »Pest Mátyás korában« cz. fejezetet. 6) Tubero ugyanis ekkor említi. (Schwandtnernél. II. 147. 1.) •) Pest kőfalait teljes bizonyossággal először Oláh Miklós említi. (V. ö. Rómer, i. m. 153. I.) ') Eupp, i. m. 244. 1. «) V. ö. Spalatói Tamás elbeszélését. (Schwandtnernél, III. 607 — 8. 1 ) •) Mert van más Szent-Erzsébet is.