Századok – 1893

Értekezések - MÁRKI SÁNDOR: Haan Lajos emlékezete 289

302 MÁRKI SÁNDOR. is nagyobb gondot fordított Haan Lajos, mint a korábbiakban. S a stílust most már egyebekben sem hanyagolta el annyira, minek az az oka, hogy gyakrabban ült a felolvasó asztalhoz. A régi kitűnő egyházi szónok önkéntelenül is érezte, hogy hallgatóival szemben egészen más a helyzete, mint ha ösmeretlenűl lép olvasói elé. Az akadémiában, a Történelmi Társulatban s a Heraldikai Társaságban, mely 1883. febr. 25. megalakulván, őt is azonnal bevette a választmányba, ritkán adott ugyan életjelt magáról, •— azonban annál lelkesebben gyámolította a békésmegyei régészeti és művelődéstörténelmi társulatot. Ez a társulat, mely 1874. junius 18. keletkezett, azonnal alelnökéül nyerte őt meg s az aug. 3-án a vármegye dísztermében fényes közönség előtt tartott első választmányi gyűlésen Haan Lajos kezdte meg a felolvasások sorát. »Báró Haruckern Ferencz udvara Gyulán 1743—1750. években« czímű vonzóan írt művelődéstörténelmi tanulmányát a sajtó is szívesen fogadta. A társulat évkönyvei azután gyakran közöltek tőle értekezéseket. Az 1543. évi gyulai országgyűlés, — Békésvármegye történelemelőtti korszaka, - - Békésvármegye III. Károly alatt, — Szegedi Kiss István élete, — Huzain bég gyulai várparancsnok magyar levele és magyar köriratú pecsétje 1604-ből, — A szarvasi, túri és szentandrási határban talált régészeti tárgyak ismertetése, — Gyula város, tanácsának levelei 1560-ból, és Eegesták Békésvármegye közgyűlési jegyzőkönyveiből 1715 — 1795-ig czímű felolvasásai ezekben az évkönyvekben jelentek meg. Számos adalékot közölt Békésvármegye történetéhez az 1876-ban megindult Békésmegyei Közlönyben is, különösen Csaba múltjából. Abban a szűkebb körben, melynek czikkeit szánta, mindez nagyban emelte az ő tudományos tekintélyét és előmozdította — a mit ennél sokkal többre becsült — a történeti eszméknek kifejlődését megyeszerte. Ennek tulajdoníthatni, hogy 1885-ben Békésvármegye a millenium közeledése alkalmából Haan Lajost bízta meg a vármegye történetének megírásával. Haan elfogadta a megbízatást, ha nem ígérhetett is egyebet már megjelent monographiájának bővítésénél és javításánál. A belügymiuisterium megengedte ugyan, hogy az orsz. levéltárból házi használatra is kivehessen okiratokat, a következő évben azonban, újabb kutatások tétele végett, külföldi körútra is elszánta magát Haan. 1886. juliusában és augusztusában a bécsi udv. kamarai és az államlevéltárban, a müncheni Reichs-és a nürnbergi Kreisarchivban dolgozott, a következő években pedig néhány hazai levéltárt is fölkeresett. 1890-ben már benyújtotta kész munkáját a vármegyéhez, mely azt viszont az akadémiának adta ki. Időközben szerző elhunyván, művének teljes