Századok – 1893
Tárcza; állandó rovatok - Vegyes közlések - 274
TÁRCZA. 275 -— »MAGYAR TENGERPART« czím alatt Fest Aladár tagtársunk Fiúméban közgazdasági, társadalmi és irodalmi hetilapot indított meg a folyó év elején. Szerkesztőtársa Körösi Sándor s a vállalat czélja a magyarság érdekeinek szolgálni a tengerparton. Az eddig megjelent számok változatos és élénk tartalma mutatja, hogy feladatának derekesan meg fog felelni, Febr. 12-iki számában Fest A. »Fiume és a Millenium« czím alatt egy megfigyelésre méltó czikket írt, mely rövid történeti áttekintés után áttér magára a fökérdésre, hogy a milleniumi ünnepélyekbe Fiumét is be kell vonni s azt következő meleg szavakkal alánlja : »A három év múlva ünneplendő millennium alkalmával lehet-e nagyobb büszkesége a magyar nemzetnek, mint az, hogy hosszú ezer év után, diadalmaskodva a természeti nehézségeken s a culturai haladását hátráltató politikai tényezőkön, valahára véglegesen eljutott az oceanikus műveltség emelkedett fokára ? E hatásaiban kiszámíthatatlan horderejű tényt szeme elé kell állítani a millenniumi kiállításon megforduló honfitársaink százezreinek, kik közül a legtöbben még nem is látták a tengert Szemük elé kell állítani kikötőnket, hajóinkat, tárainkat, a tengeri hajózás és kereskedés mozgalmas képét ; oceanikus forgalmunk és összeköttetéseink folytonos fejlődését ; tengerészeti szakintézeteink szervezetét és berendezését, és végül magát a mi kikötővárosunkat iparvállalataival és közintézetevei, sajátszerű karszti culturájával — valamint a magyar-horvát tengerpart egyéb nevezetesebb pontjait is. Meg vagyunk győződve arról, hogy kormányunk, mely hazánk tengerészeti érdekeit kezdettől fogva oly kiváló figyelmére méltatta s állandó gondoskodása tárgyává tette, gondoskodni fog arról is, hogy országunk millenniumi kiállításán a czéltudatos energiájával elért eredményeket az ezerévi fennállását ünneplő nemzetnek méltó keretben bemutassa — egy különálló, nagyméretű tengerészeti és tengerparti osztályban « — A NAOT-SZEBENI KORRESPONDENZBLATT febr. 15-iki számában hoszabban foglalkozik Tagányinak ismertetésével melyet az Urkundenbuchról a Századok I. füzetében közzé tettünk. Nincs szándékunkban most e kérdéssel tüzetesebben foglalkozni, döntsék el szakemberek, hogy kinek van igaza. Csak a Korrespondenzblattuak azt az ízetlen gyanúsítását akarjuk visszautasítni, mit T. czikkéből ki akar olvasni : mintha az támadás akart volna lenni »az erdélyi németek szerződésszerű és históriai alapon nyugvó jogai ellen.« Azzal intézett támadást a szászok históriai joga ellen Tagányi, hogy néhány oklevél hitelességét megtámadta ? Gyenge lábon állana a szászok joga, ha ilyen alapon nyugodnék. Maga a Korrespondenzblatt sem gondolta meg, hogy az olyan gyanúsítás a critica lehetetlenné tételére czéloz. Űzze ki a fejéből ezt a prücsköt — a Századok nem a históriai jogok megtámadását, hanem a históriai igazság felderítését vallja feladatának. — FEJÉR CODEX DIPLOMATICUSÁNAK egy teljes 43 kötetből álló igen jól conservait példánya kapható Horovitz antiquariusnál, (Budapest Fürdő-utcza) Dorottya-utcza sarkán ; a ki tagtársaink közül azt meg akarja szerezni, forduljon egyenest hozzá. 18*
