Századok – 1893
Tárcza; állandó rovatok - A Magyar Történelmi Társulat - 269
270 TÁRCZA. idegen eszmék behatása alatt kezdett alakulni s a keresztyénség, melynek térítési munkája aránylag későn hatolt be a magyarság zömébe, előbb ezen idegen nemzetiségi elemekkel és művelődési befolyásokkal azonosult. Onnan az az évszázados ellentállás a középkori uralkodó eszmék ellen, a magyarságnak idegenkedő visszavonulása az új szellem azon intézményeitől, melyek az állam felszinén domináltak. Onnan a művelődésnek és reánk maradt emlékeinek idegen vagy inkább universális jellege. A nemzeti elem egyik nyoma a sajátos magyar zenének, népi dalnak felismerhetése, határozott constatálása, melyet előadó a Sz. Gellért Elete illető helyeinek zenetörténeti construálásából megállapít. Ezentúl áttérve az Árpád-házi királyság fejlődése és magaslati pontjainak feltüntetésére, részletesen kidomborítja a Kálmán király törvényhozásának nemzeti, sőt faji Öntudattól áthatott természetét s a magyar nyelv törvényhozási használatának tényét vitatja és megállapítja az Alberic-féle törvény-szerkezetből és előszavából. De ezzel szemben Kálmán uralkodásától fogva nyomozza azon aristokratiai iránynak felülkerekedését, mely a köznép s így a magyarság legszélesebb rétegeit szellemi törekvéseiben, tanulmányi felemelkedésében zsibbasztani, lenyomni igyekszik. Jogtörténeti alapon világítja meg azon mostoha viszonyt, mely a nem-szabad néposztálynak a papi rendbe való emelkedése tekintetében fenforog. Dr. Lánczy ezután latolja a külföldi befolyások nyilatkozását és mértékét a nemzettestre és művelődési mozgalmaira : a román elemnek folytonos, bár gyér közrehatását s a németségnek tömeges betelepítésével azt a részvételi arányt és csekély gazdagodást, mely ebből Magyarország szellemi életére nézve, közvetlen német szomszédja, az Ostmarknak, akkori alantas szellemi oulturája mellett, hárulhatott. Előadását azon ténynek kidomborításával végzi, miszerint e kedvezőtlen viszonyok és tényezők daczára az Árpádházi királyság egy nagy kincset örökített át a nemzetre : a magyar állam közhatalmi, országos egységét, és szemben a középkor nyugati feudalismusával az Árpád-vérbeli uralkodók által képviselt, a magyar sz. korona által jelképezett nemzeti egységnek öntudatát — mely ha későn bár, de biztosan megteremtendő volt a nemzeti irodalmat is. Lankadatlan figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta végig a közönség e kimerítő előadást, többször szakítá meg hangos tetszés nyilvánításokkal, mely végén zajosan megéljeneztetett. A nagyobb munka, melyben ez értekezés meg fog jelenni, a Beöthy által szerkesztett illustrait magyar irodalomtörténet — tulajdonképen ebben méltó bevezetését képezi a magyar történeti irodalomról szóló fejezetnek. A munka rövid idő múlva a magyar közönség kezében lesz, melyre előre is felhívjuk olvasóink figyelmét.