Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Gömöri Havas Sándor: Budapest régiségei. IV. füzet. 267
267 TÖRTÉN ETI IROD A LOM. nyeinek megfelelő alakban reprodueált gyűjtemény, de mivel azt a kevés számú szakközönség miatt magánkiadóktól várni nem lehet, meg kell elégednünk s a magasabb igényű publieatiókat vagy az államtól, vagy az akadémiától várnunk. Hogy a füzet tartalmát is ismertessük, 13 darab árpádkori oklevél van benne, első a Szent István-féle 1001-ki pannonhalmi alapítólevél, utána Kálmán király 1109-ki megerősítő levele, azután Imre király 1198-ki levele. Ezek tatárjárás előtti oklevelek. A többi árpádkoriak káptalani, nádori, királyi oklevelek és kiadványok. A XIV-ik századot 11 oklevélminta képviseli, a XV-iket kettő. A ki nem járatos még a palaeographiában s autodidacta úton kívánja elsajátítani, igen nagy könnyebbségére lesznek e táblák, ha megszerzi s a kulcsát Horvát Árpád »Diplomatikai Irástan« czímü munkájában találja fel. A nagybányai Szent-István templom maradványai. Irta Décsényi Gyula. Budapest, 1893. 8-adr. 32 l. Décsényi (Schönherr) Gyula, maga is nagybányai fiu, szorgalommal és kitartással összegyűjtött minden adatot, mi szülővárosa »nagy templomának« a Szent-István templomnak történetére vonatkozik. A régi híres nagy templomok közé tartozott, milyennel minden nagyobb város birt ; régen büszkesége volt Nagy-Bányának, mert nagyság és szépség tekintetében az elsők közé tartozott. A romokat 1842-ben szerencsére egy nagybányai polgár lefestette ; megmaradt a templom alapfalainak egy mult századi felvétele is, a hatalmas harangtorony ma is fennáll, s megvan még a főkapu maradványa s néhány dombormű töredéke. Ezekből kellett restaurálni a régi templomot, melyet a XIII. század végén kezdtek építeni, szépült és nagyobbodott az Anjouk és Hunyadiak idejében s teljes díszben fennállt a XV-ik században, de már a XVI-ik század derekán villámcsapások kezdették megrongálni, a restauratiókat nem helyesen folytatták, mígnem végre a mult század végén már teljesen pusztulásnak indult s 1847-ben teljesen elpusztult, a torony kivételével. Décsényi érdekes és becses rajzot készített a történelmi és mütörténelmi adatokból s valóban tartalmas s becses monographiával gazdagitá meg műtörténet! irodalmunkat, melyet melegen ajánlunk az érdeklődők figyelmébe. Z s. Budapest Régiségei. A főváros területén talált műemlékek és történelmi nevezetességű helyek leírása. Szerkeszti Gömöri Havas Sándor. IV. Budapest. A Fő- és Székváros kiadása 1892. 8-r. 156 l. A fővárosnak vau egy állandó bizottsága, mely a régészeti és mütörténelmi ásatásokat vezeti, s működése eredményeit összegyűjtve Évkönyvekben publicájla. A bizottságnak elnöke s egyszersmind a kiadványoknak szerkesztője Havas Sándor. Az ö érdeme, hogy a bizottság megalakult, működik s hasznos kiadványokkal gyarapítja irodalmunkat. Ez Evkönyvekből immár a IV-ik kötet látott világot gazdag és érdekes tartalommal. Az első czikkben Havas Sándor számol be az 1889 —-1892-ki
