Századok – 1893
Könyvismertetések és bírálatok - Dr. Szádeczky Lajos: Fogaras vára és uradalma tört. emlékei 251 - Dr. Szádeczky Lajos: Kovacsóczy Farkas levelezése. Ism. *** 251
252 TÖRTÉN ETI IROD A LOM. rövid 17 esztendő eseményei megvilágításához járult becses adalékokkal : Fogaras vára és uradalma történeti, emlékei-ben e hajdan fejedelmi birtok öt százados történetét beszéli el. A bevezetésben érdekesen ecseteli azt a közönyt, mely történeti multunk irott emlékei conserválásában egyeseknél úgy mint családoknál — tisztelet a kivételeknek — szanaszét divatos a hazában. Nagyon helyesen jegyzi meg, hogy egyes ember buzgalma, ügyszeretete is mennyit képes megmenteni ez elkallódásra praedestinált emlékeiből a múltnak, mutatja Szilágyi István példája, ki tanítványait is gyűjtésre serkentve a máramaros-szigeti lyceum gazdag levéltárát alapította meg. Maga szerző is igen szép sikert mutatott fel e téren, mikor a fogarasi uradalom s általában Fogaras vármegye történetére a XVI. századtól kezdve a jelen század elejéig 6 — 700 régi levelet mentett meg az elpusztulástól s ajánlott fel az erdélyi muzeum levéltárának. Adományának becsét növeli, hogy e régi levelek egy része a fejedelmi korban a fogarasi várbeli levéltárba tartozott, a másik rész a récsei és nagyberivói Bóér család levéltárának maradványaképpen Bóér László ajándékából jutott kezére. Gyanítjuk, hogy a Fogaras történetére vonatkozó adatok ily nagy száma adta s igen helyesen e kis monographia megírására az eszmét Szádeczkynek. A bevezetés után a vár és a hozzá tartozó uradalom történetének elbeszélésébe fog. Kezdetben ismert nyomokon jár. Koesler, Hunfalvy Pál és Réthy kalauzolják az oláhság Erdélybe való beszivárgásának elbeszélésében. Ez a beszivárgás 1200 táján kezdődött. Az oláh név 1222-ben tűnik fel először Erdélyben, s kilencz évvel később Fogaras nevével is találkozunk, mikor birtokosáúl bizonyos Trulh említtetik. E század végén ügrin mester birja őseitől öröklött jogon. Nagyobb jelentőségre akkor emelkedik Fogaras, mikor királyaink adományából a havaseli vaj dák erdélyi uradalmává válik a »nova plantatio terraeFogaras<'sal, azaz Omlás herczegséggel együtt, természetesen a nélkül, hogy valaha Oláhország kiegészítő részét képezte volna, mint azt az oláh historikusok most a világgal elhitetni szeretnék. Első birtokosa az oláh vajdák közül Laczkó volt, kit Nagy Lajos 1366-ban »a mi havaseli vajdánk«-nak nevez, az utolsó Hadul, kinek kezéből 1464-ben Mátyás király vette ki, hogy a hűtlen oláh vajdáknál hívebb emberének és rokonának, vingarti Geréb Jánosnak és fiainak adományozza. A XV. század végén és XVI. elején Corvin János kezén találjuk, kinek 1505-ben történt halála után Bornemisza János nyeri II. Ulászlótól adományban, ki a várat és uradalmát - maga nem lakhatván ott — a Tomory Pál gondjaira bizta, ki 14 15 évig széleskörű hatalommal intézte Fogaras ügyeit s állott őrt Erdély déli részén a török
