Századok – 1893

Könyvismertetések és bírálatok - Szerémi: Emlékek Barsvármegye hajdanából. Ism. Komáromy András 241

243 TÖRTÉN ETI IROD A LOM. esetlen erdélyi hadban elhullott jó vitézeit, mikor újólag fel kellett ülni a nemességnek, de most már a szövetséges Báthory Gábor mellett, a kit a porta el akart űzni fejedelemségéből. Majd Bethlen Gábor és I. Rákóczy György támadása lobbantotta lángra a polgár-báboru pusztító tüzét s e közben szakadatlanul védekezni kellett a leggonoszabb ellenségtől, a töröktől, melynek a vármegye úgyszólván a torkában feküdt, s már e század közepén több mint 80 helység tartozott a hódoltsághoz. Kiválóan becsesek a Bethlen Gábor 1619-iki nagy támadására s az ezt követő eseményekre vonatkozó levelek ; sajnos azonban, a rendelkezésünkre álló tér nem engedi meg, hogy azoknak részletes ösmertetésébe bocsátkozzunk s egyszerűen csak rámutatunk a bennük rejlő s főkép hadtörténelmi szempontból fontos históriai anyagra. A tudósítások ha nem is merőben új dolgokat tartalmaznak, de az embereket és eseményeket gyakran igen érdekes világításba helyezik, s oly számtalan, eddigelé figyelembe se vett részleteket táimak föl, hogy azok következtében az egészről alkotott ítéletünk is sokszor módosul. Különben az adatok fontosságát teljesen csak e korszak avatott ösmerője méltányolhatja s bizonyára méltányolja is. Magának Gábor fejedelemnek 18 eddig ösmeretlen levelét találjuk e gyűjteményben, de Forgách Zsigmond nádor és Thurzó Szaniszló is sűrűen érintkeztek a vármegyével, s leveleik már csak azért is érdekesek, mert Forgách a király — Thurzó Szaniszló pedig, főkép az ifjú Thurzó Imre halála után — a fejedelempárti Magyarországot képviseli, s ellentétes működésük így szembeállítva kiváltképen tanulságos dolog. De míg az első teljes odaadással szolgálta az ügyet Érsekújvár ostroma alatt bekövetkezett haláláig, az utolsó sohasem volt lelkesült igaz híve a maga zászlajának, s már a nikolsburgí béketárgyalások alatt előkészítette azt az utat, mely Bethlen pártjáról nem sokára a nádori székbe vezette őt. A gyűjtemény legérdekesebb részét a hódoltságra s általában a török uralomra vonatkozó iratok képezik. Hasztalanúl voltak éjjel-nappal való nagy vigyázásban az érsekújvári, lévai és váczi vitézek, a rabló török fölhasználván a legelső kedvező pillanatot, elözönlötte a körül fekvő tartományt, felgyújtotta, megsarczolta az útjába eső falvakat, s mielőtt a füvelés okáért szerte széjjel kóborló magyar vitézek összeszedelőzködtek volna, Esztergom várának kapui már bedördültek a zsákmányosok után. Egy-egy nagyobbszerű rabló-kaland alkalmával, az elhajtott temérdek barmon kívül népesebb helyeken 2—300 embert is fogságba ejtettek, s minthogy közöttük előkelő vagyonos polgárok, nők s gyermekek is felesen voltak, a község csakhogy megszabadíthassa őket, kénytelen kelletlen behódolt. Sokan barlangokba, 16s