Századok – 1893

Értekezések - KIRÁLY PÁL: A rómaiak aranybányászata Dáciában - I. közl. 227

228 KIRÁLY PÁL. dákok élén, — Trajant a világbíró római impérium légióinak megbonthatatlan homlokvonala előtt, midőn átvezeti seregét a Dunán, át ellenséges területre, hogy leszámoljon a vakmerővel, ki Róma nyugalmát megzavarta, a ki Domitián és Nerva idejé­ben, az ernyedés éveiben, folyton háborgatá a császárságnak leg­szebb, leggazdagabb provinciáit, a ki elég merész volt a 86-iki békeszerződés alapján még adót is követelni és venni a Capito­lium büszke uraitól, — kik oly végtelen féltékenyek voltak a birodalom becsületére, kik a. békekötés kihirdetése után, még Domitiánnal szemben is ellenzéket alakítottak, melyet a dölyfös uralkodónak hivalkodó, a szégyent elfödni akaró diadalmenete csak izgatottabbá tett, s nem tudott megengesztelni még az sem, hogy a dák király, számot vetve a római senatus és nép hangulatával, elküldte öcscsét Diegist az »Örök Városba« dia­démet kérni az imperatortól. Ezt megkapta, — de azért a nem­zetközi helyzet mit sem javult, mert a szerződés föltételei fönn­tartattak továbbra is. Domitián is érzé, súlyosabban talán mint bárki más, e visszásság nyomasztó voltát, de nem segíthetett : a pénzügyi és kereskedelmi válság lehetetlenné tevék a katonai költségvetés növelését, az új hadjáratra szükséges milliók össze­gyűjtését; fölzavarák a társadalmat is, s a hamu alá rejtett parázs lángra lobbanhatott volna azonnal, — ha a különben is teljesen démoralisait, fegyelmet vesztett hadsereg új szégyent hoz a birodalomra. Ez Domitian trónját is megdöntötte volna. A császár tehát nem bocsátkozhatott háborúba : az időre bízta az orvoslást. Ezt nem érhette meg, — Stephanus tőre megölte őt !" Utódja a tisztesség-és becsületben megőszült agg senator Marcus Cocceius Nerva lőn. 0 sem mert erélyes lenni, — de adoptálta Trajant, Germania helytartóját, a birodalom leggeniálisabb tábornokát. Nerva az örökbe fogadás után néhány hónap múlva (98 január 27-én) elhalván, Traján elfoglalá a világ leghatalma­sabb trónját. E nagy eseményt a jobb érzületüek örömrivalgással üdvöz­lék, meghajolt az új imperátor tekintélye előtt a folyton zsémbe­lődő ellenzék is ; — és Traján még sem ment Rómába ; — Pannoniába sietett Colonia Agrippina-ból (Köln) személyesen?, vizsgálandó meg a helyzetet. Az új császár tarthatatlanoknak találván a viszonyokat, inegszünteté a Decebalnak eddig fizetett adót s elrendelé birodalma szomszédos provinciáiban a moz­gósítást. E rendelkezések híre nagyhamar elérkezvén Decebal udva­rába, megharsant a riadó Dacia bérczei közt is. Tömegeseit gyűltek a dák csapatok hősies királyuk táborába, gyülekezni kezdének a szövetségesek is : a tetőtől talpig pikkelypánczélbá-

Next

/
Oldalképek
Tartalom