Századok – 1893

Értekezések - PÓR ANTAL: János küküllei főesperes - I. közl. 1

JÁNOS, KÜKÜLLEI FŐESPERES, NAGY LAJOS KIRÁLY TÖRTÉNETÍRÓJA. (1349 — 1397.) ELSŐ KÖZLEMÉNY. Nagy Lajos király krónikája, helyesebben : életrajza.1

) melyet János, küküllei főesperes írt, középkori krónikáink közt az első helyet foglalja el mind hitelességére, mind szerkezetére nézve; és annyira figyelemreméltó kútfőnk, hogy immár nem kis számmal megjelent anjoukori okirataink mellett is, melyek a küküllei főesperes előadását kibővítik ugyan, de egyszersmind megerősítik, e napig nélkülözhetetlen a magyar történetíróra. Érdemes tehát e mű szerzőjével éppúgy, mint művével törődnünk; szerzőjével, kinek személyéről eleddig vajmi keveset tudtunk ; művével, melyet behatóbban még senki se bírálgatott. Ehhez képest a jelen értekezés két részre oszlik : az egyikben összegezzük mindazt, a mit kiadott és kiadatlan okiratokból a főesperes személyes viszonyairól érdekest tudunk ; a másikban bírálat alá veszszük művének ez időben használt kiadásait, minthogy annak eredeti példányáról tudomásunk nincsen. I. Kanonok társai az esztergami egyházban egyszerűen »néhai Küküllei János«-nak hítták a férfiút,2

) ki önmagát történeti műve előszavában így nevezi : »én János, most az erdélyi egy-') Helyesen jegyzi meg Huber Alfons (Archiv für ősterr. Gesch. LXVI/I. 7.), hogy a küküllei főesperes »hat nicht so sehr eine Geschichte, als ein Lebensbild des König Ludwig in grossen Zügen geschrieben«. 2) Batthyány, Leges, 111. 330. SZÁZADOK. 1893. I. FÜZET. 1