Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - Névnélküliek: - Majláth Béla: Liptomegye törzsökös családjainak története 1526-ik évig. 348

348 történeti irodalom, Liptómegye törzsökös családjainak története 1526-ik évig. Irta Majláth Béla. I. Rész. Budapest 1892. (Különnyomat a Turul VIII. és IX. köt.-ből.) Majláth Béla terjedelmes tanulmányát, mely a Turulban jelent meg, most külön könyvalakjában is kiadta. A liptómegyei törzsökös családok közül 8 nemzetség elágazását adja e kötetben, mindet eredeti oklevelek alapján kutatván ki és irván meg. A Sepere, Bragomér, Hausz Polku, Zalók, Serefel, Milath és a Hong nemzetségek vannak e kötetben. Majláth Béla eddig legnagyobbrészt ismeretlen adatok alapján dolgozott s ép ezért nagyon becsesek a genealógiák, melyeket ő állított össze. Mint szerző maga írja előszavában, dolgozatának kitűzött czélja volt oklevlétári alapokon kimutatni a szétágazott családok közös eredetét, világosságba helyezni kulturális ténykedését e megye történetének első századaiban s a leszármazások fejlődésének stadiumait megállapítva, eloszlatni a téves nézeteket. A nagytudományú apparatussal irott mű meg is felel e czélnak s valóban nemcsak a megyei monographia-irók fognak belőle hasznot húzni, de mindaz, a ki kezébe veszi és átolvassa. Nagy-Szalonta. történelme. III. rész, 1800—1848-ig. Tekintettel Arany János koszorús költőnk községi jegyzoségére. Irta Rozvány György. Nagyszalontán. Nyomatta és kiadja SS. MH. Adler Jakab 1892. (8-r. XIV és 232 lap. Ara 1 frt.) A huszonkét év előtt megjelent első kötetet most 22 éve, a másodikat 1889-ben ismertettem a Századokban. Bozvány monographiája annál érdekesebb, mentől közelebb ér a szerző korához. Ez a legújabb kötet voltakép emlékirat és nem történeti munka. Egy figyelni jól tudó öreg úr érdekes visszaemlékezéseinek irásba foglalása. Fő ereje elbeszélésének közvetlenségében rejlik. Arany János müveinek egyetlen magyarázója sem nélkülözheti; nemcsak azért, mert egészen odáig, hogy 1849. május 28-áig, mikor — fizetését meg nem kaphatván — Arany a szalontai jegyzőségről lemondani kényszerült, bőven vannak adatok e könyvben a nagy költő életének első szakaszából ; hanem azért is, mert a szalontai nép közt élve s a mintát jobbadán arról véve, irta meg annyi szép költeményét Arany. Nem tudós história ez, de anuál világosabb és egyszerűbb rajza a forradalom előtti községi életnek ; s a ki Eötvöstől a Falu Jegyzőjét élvezni s érteni akarja, jobb hasznát veszi Rozvány igénytelen munkájának, mint ha rendszeres történeti munkából akarna tájékozódni. A mostan gazdag Nagy-Szalonta ugyancsak szegény helység volt a XIX. század első felében. Sokszor küzdött Ínséggel és gyakran érték elemi csapások. Az 1794. évi szárazság után őrölt gyékénytövet ettek a lakosok; 1805. okt. 27. az éjszaki szél az egész gulyát neki hajtotta a zsombékos Özednek, s másnap 650 odafuladt marhát találtak az ingoványban ; 1816-ban akkora volt az árviz, hogy Szalontától a Tiszáig és Kecskemétig gabonaszállító hajók járhattak : s a rákövetkező esztendőben