Századok – 1892
III. Tárcza - Pályázati hirdetés - Az Akadémia 1892-iki jutalomtételei. 525
526 TÁRCZA. 8. Nyílt pályázat. Kívántatik >A magyar vasipartörténelme Magyarországon.« Jutalma : Az Első Magyar Ált. Biztosító-társaság alapítványából 500 frt és Baross Gábor kereskedelmi miniszter úr adományából szintén 500 frt, összesen 1000 frt. Pályázni kivánók felhívatnak, hogy a munka beosztását feltüntető tervezeteket 1892. deczember 31-ig nyújtsák be a főtitkári hivatalnál ; hozzácsatolván egy legalább másfél nyomtatott ívre terjedő mutatványt, melyből a munka megítélhető legyen. A legjobbnak ítélt tervezet szerzője fog a munka megírásával megbízatni. A kész kézirat benyújtásának határidejéül pedig 1895. szeptember 30-ika tűzetik ki. — A M. TUDOMÁNYOS AKADÉMIA IL-ik osztálya Pulszlcy Ferenezet ujabb három évre megválasztá elnöknek. Ugyanezen osztályba következő új tagok választattak meg : Rendes tagoknak: AJ alosztályba: Wlassits Gyula, 1. t., Jjáng Lajos, 1. t. ; B) alosztályba : Hampel József, 1. t., Pór Antal, 1. t. Levelező tagoknak: A) alosztályba: Héthy László, etbnograpbus, Óvári Kelemen, jogtudományi író, Alexander Bernát, philosophiai író, Vargha Gyula, statisztikus, Kolosvári Sándor, jogtudományi író, Asbóth János, publicista ; B) alosztályba : Fröhlich Róbert, epigraphus, Nagy Gyula, történetíró, Óvári Lipót, történetíró, Márki Sándor, történetíró. Külső tagoknak: Krones Ferencz, osztrák történetíró, Smolka Szaniszló, lengyel történetíró. — A MONUMENTA VATICANA kiadásában s Ortvay Tivadar szerkesztésében megjelent »Magyarország egyházi földrajza a XIV. században«, két nagy kötetben, a Monumenták kiadásában bevezetéssel, előszóval és kimerítő index-szel ellátva. A szerkesztés, összeállítás egészen Ortvay munkája s a szöveg legnagyobb részét is ő irta. Csak az egri püspökséget irta Balássy, a veszprémit Nagy Imre ; aztán a kalocsait Városyval, az erdélyit Bekével s a pécsit Kammerer Ernővel együtt irta. A nagy munkához két pompás térkép van mellékelve, melyeket Hrubant László készített. A munkáról tüzetes ismertetést fogunk közölni. — KÁLMÁN KIRÁLY OKLEVELEIRŐL egy igen tanulságos monographia jeleut meg Fejérpataky Lászlótól, a in. tud. Akadémia értekezései között. Addig is, míg oklevéltanunknak e legújabb termékét behatóbban ismertetnők, gazdag tartalmának illustrálására elég legyen megemlítenünk, hogy a 87 lapra terjedő füzet a következő fejezetekből áll: I. Oklevelek a XI. század végén. II. Oklevelek Kálmán király idejéből. III. A veszprémvölgyi apáczák 1109. évi oklevele. — IV. A veszprémvölgyi oklevél párja. - V. A zobori apátság 1111. évi oklevele. — VI. A zobori apátság 1113. évi oklevele. — VII. A zobori apátság birtokai. VIII. Dalmáczia részére adott oklevelek. — IX. Eredmények. A tanulmány értékét nagy mértékben emelik : a zobori apátság részére adott 1111. és 1113. évi okleveleknek - a füzethez mellékelt — fompás kivitelű hasonmásai, a melyeknek eredetijét a tudós szerző födözte fel a nyitrai püspökségnek eddig zárva tartott levéltárában. SCHLIEMANN ÁSATÁSAI, melyet a M. T. A. könyvkiadó-vállalata Öreg Jánossal lefordíttatott, igen díszes kiállításban jelent meg. 321 ábra, 7 abrosz és két arczkép, Schliemann és neje arképei díszítik e könyvet.
