Századok – 1892
Értekezések - JAKAB ELEK: Magyar-lengyel unitárius érintkezések. - II. közl. 375
A XVI — XVII. SZÁZADBAN. 391 belmoiiostor-utczai házukat eladták, s árával segítették megépítni a magyar-utczai új nagy templomot, melyben azóta a magyar és lengyel unitáriusok együtt tartják isteni tiszteletüket, s a ma is élő Lászlóczki, Sinczki, Kézsmárki, Augustinovics, valamint a kihalt Taszitski,1) Kimita, Wissowáti,Arcizewski, (magyaros kiejtéssel : Arcizeuszkí) 3 ), Dezsikovics, Szaniszló és más nemzetségek azon hazaszeretettel ragaszkodtak s ragaszkodnak új hazájokhoz és magyar testvéreikhez, a minővel egykor régi honjukhoz és honfitársaikhoz viseltettek. Bethlenben az akkor unitárius Bethlenek birtokában — utolsó lengyel pap Trachimovits Sámuel volt, a ki a papságra 1729. jan. 16. a kis-sárosi zsinati főtanácson szenteltetett fel; azonban már 1745. az ottani eklézsiácska önálló lenni megszűnt, a meghalt pap fia, Trachimovits Sándor özvegy anyja gondviselése alatt, mint a kolozsvári anya lengyel eklézsiának leány egyháza állott fenn. Uzoni F. István kézirati műve folytatója azt jegyzi meg, hogy Trachimovits Sándor — ha emlékezete nem csal — 1788 halt meg, s ezután nemsokára a bethleni lengyel leányeklézsia is részint a kolozsvári magyar eklézsiával egyesült, s abba, részint egyes tagjai a közeli más magyar eklézsiákba olvadtak bele.4) A mondottakból kilátszik, hogy a lengyel száműzöttek a kolozsváriak hitrokoni szeretetét hálával fogadták s szeretettel 0 Hires lengyel nemes nemzetség utódai. Taszicslci Szaniszló nagybefolyásu főúr Báthori István király alatt (Bibliotheca Antitrinitarior. 82 — 83. 11.), Thaszitzki András aláirta a lengyel száműzöttek által 1661. jun. 17. nyilvánosságra hozott nevezetes levelet. (Lubieniecii : História Reform. Pol. 303. 1.) Az erdélyiek magyarosan Stasitzki-re változtatták e nevet. 2) Lithvániai nemes nemzetségből valók, melynek egyik sarjához Wissoiváti Szaniszlóhoz ment férjhez Eausto Socini Ágnes nevű egyetlen lánya, s anyja lett a hires Wissowáti András rakowi tanárnak. Ez elébb tanár, majd pap volt ; az unitáriusok kiűzetése után volt Magyar- és Németországon, s 1678. jul. 29. számkivetésben, Hollandiában balt meg. 62 művet hagyott, hátra, melyből 9 nyomtatásban is megjelent. (Láthatók : Biblioth. Antitrinitarior. 145—149.11.) Gr. Krasinski idézett műve 318—319.11. Élete látható ily czímű műben : Anonymi Epistola exhibens vitae et mortis Andreae Wissowatii Históriám. Á. 1680. Wissowáti Kristóf egyik aláírója azon nevezetes levélnek, melyet a lengyel száműzöttek 1661. jun. 17. Cruciburgból nyilvánosságra bocsátottak s melynek czíme : Exemplar Epistolae Unitariorum Exidum ad N N. Lubieniecii: Hist. Ref. Pol. 285 —303. 11. s) E nemzetség tagjai közül az 1649-iki kozák-lengyel háborúban kitűnt Arcisewski Kristóf táborszernagy, a ki fia volt Nagy-Lengyelországból való Arcisewski Ilyes buzgó unitáriusnak. Egy kath. pappal volt összeszólalkozása miatt elhagyta hazáját, Hollandiába ment, s ott katonai szolgálatot vállalva, mint főparancsnok Braziliába küldetett, a melyet a spanyolok ellen vitézül oltalmazott ; később a király meghívására visszatért. 4) História Ecclesiast. sat. Lib. 2. Vol. 2. 234.1,
