Századok – 1892
Értekezések - ZSILINSZKY MIHÁLY: Csongrádvármegye főispánjai - IV. közl. 811
CSONGRÁDVárMEGYE FŐISPÁNJAI. 815 küldessenek ki. Midőn ezek megbízatásukhoz képest a teremből kimentek, síri csend állott be, mely azonban egyszerre viharos zajjá változott, midőn az ünnepély bőseivel visszaérkeztek. Andrássy Zsigmond a vármegye közönségének nevében üdvözlő beszédet intézett hozzájok. Erre válaszolt a kir. biztos és viszont üdvözölte a vármegye közönségét, mire a főjegyző mondott köszönetet. Ezen kölcsönös üdvözletek után Grassalkovics ő felségének megbízását terjesztette elő, melynek felolvasása után következett a kinevezési okmány bemutatása, s ennek alapján a főispánnak ünnepélyes beiktatása. Mindenben a régi szokást követvén, felállott az új főispán és latin beszédben mindenekelőtt háláját fejezte ki ő felségének azon kegyességeért, melylyel őt ezen vármegye élére rendelni kegyeskedett ; azután a királyi biztoshoz fordulva szintén köszönetet mondott neki fáradozásáért. Ekkor aztán letette az ünnepélyes esküt, melyben az élő Istenre, bolbogságos szűz Máriára és az Istennek minden szenteire és választottaira fogadja, hogy az előtte tárgyalandó minden ügyekben s főispáni hatáskörébe eső hivatalos teendőiben, minden személyválogatás nélkül fog eljárni, és sem kérés, sem fenyegetés, sem kedvezés, sem félelem, sem gyűlölet, sem vonzalom által nem vezérelteti magát, hanem mindenben az Isten igazságát fogja követni, és mindenkinek mindenben igaz ítéletet fog szolgáltatni. Ezen vármegye minden karait és rendeit jogaikban, szabadságaikban és kiváltságaikban, úgy mint szabályrendeleteit is megtartandja. Ezen eskii letétele után székestűi felemeltetvén ősi szokás szerint megéljeneztetett ; és a vármegye jegyzője által mint törvényesen beiktatott főispán üdvözöltetett. Hivatalának ekkénti elfoglalása után legelső teendője volt b. Bévaynak, hogy a vármegye számára rendes pecsétről és új czím err öl gondoskodjék. Eddig t. i. az volt a szokás, hogy a vármegyei tisztviselők a hivatalos okmányokra is csak saját magánpecsétjöket nyomták. Az új főispán felhívta a rendek figyelmét azon hátrányokra és veszedelmekre, melyek a hivatalos iratoknak hiteles pecsétnélküli kiadásából eredhetnek. Egyúttal indítványt tett arra nézve, hogy folyamodjanak ő felségéhez új pecsét és czímer adományozásáért. A rendek hálával fogadták az indítványt, s azonnal felhívták a főispánt és a kir. biztost, hogy e tekintetben közbenjáróik legyenek ő felségénél. Ennek megígérése után azon kérdés merült fel: miből álljon az új czímer? mert ezt az ő felségének benyújtandó kérvényben jelezni kell. Valóban érdekes volna tudni, hogy kinek fejében fogamzott meg ama gondolat, hogy a