Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - Névnélküliek: - Pór Antal: László erdélyi vajda. 349

történett irodalom. 349 olyan inség dúlt, hogy egy köböl búzáért egy egyköblös földet (egy katasztr. holdat) is adtak stb. stb. A legborzasztóbb veszedelem azonban 1847. ápr. 17. sújtotta Szalontát, midőn 2400 mindenféle épület (közte 7 90 lakóház) lett a lángok martaléka. Rozványi szó szerint közli a község jegyzőkönyvének azt a részét, melyben Arany hivatalosan leírja e csapás történetét ; s közli igen bőven a helyreállítás, megsegítés napjaiban Aranytól fogalmazott érdekesebb jegyzőkönyveket is. E fajta részletek nagyon jó megvilágítják Griínvald Régi Magyarországának általánosságait is. Könyvünk második fele a közigazgatással, a földesurasággal, a mezőgazdasággal, iparral s a műveltség állapotaival foglalkozik. Érdemes volna bővebben is fejtegetni az u. n. paraszt elüljáróság és a nemes hadnagyi szék közt fennállott viszonyt, melyet szerző csak néhány példával világít meg. Ethnographusaink is sok élvezetest találhatnak effélékben, mint pl. az utolsó tyúkütés történetének elmondása, mint ahogy egyenesen az ő számukra irta le Rozvány a szalontai lakodalmi szokásokat is. Szalonta népében a Körösvidék magyar népének lelke tükröződik ; azé a népé, mely vályog-falu iskolájában (a mostani gymnasiumban) még görögül, meg zsidóúl is taníttatta fiait, kiket pedig csak földmíveseknek szánt : s azé a népé, mely a maga anyagi nyomorúságai közt is forrásba tudta hozni az ott lakó Arany János, Szilágyi István, Ladányi Gedeon és Lovassy László vérét. Szivemből üdvözlöm a derék szerzőt, hogy befejezhette majdnem uegyedszázad előtt kezdett munkáját s velem együtt bizonyosan mások is számot tartanak arra az Ígéretére, hogy nemsokára közrebocsátja Lovassy Lászlóra vonatkozó emlékjegyzeteit is. DK. MÁRKI SÁNPOR. László erdélyi vajda. (1291 —1315.) Rajzok Erdély malijából a középkorban. Irta Pór Antal. Különlenyomat az Erdélyi Mazeumegylet Bölcs., Nyelv. stb. kiadványai VIII. kötetéből. Kolozsvárt, 1891. Ezen füzetben Pór Antal Magyarország egyik legzavargósabb kor szakának jellemző egyéniségét, László vajdát a Keán nemzetségből mutatja be. Az erdélyi vajdai székre III. Eudre emelte Lászlót Borsa Lóránt helyére, kit később a király kivégeztetett, mert fegyvert ragadott koronás királya ellen. Lóránt testvérei azután Róbert Károly hívei lettek Péter erdélyi püspökkel együtt. Az érsek és László közti hosszú viszálkodást, melyben a szászoknak nevezetes szerepe volt, a sok pört, mely ezek miatt közöttük folyt, továbbá a Szent István koronájának kiadása körüli tárgyalásokat, László vajda kibékíilését és jó viszonyát Károly királylyal, míg csak ez a vajdaságról le nem teszi, az ő és fiai újabb küzdelmét királyukkal, Károly hadjáratát ellenök mind kellő alapossággal beszéli el szerző, nagy forrástanulmány alapján : a kérdések, melyeket Pór jelen müvében felvetett, különösen a genealógiaiak máris több polémiát vontak maguk után, de azért mégis az által, hogy új megvilágításba helyezte a