Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

64 szíteni a jegyzőkönyv fogalmazatát, melynek tartalmát rövideden megállapítánk. Mire a hamvak átkutatását és kiszedését befejeztük : elkészült a jegyzőkönyv fogalmazata. Pár apró igazítást tettünk rajta; azonban a »Ragozki« nevet hiába javítottam »Rákóczi«- ra, — a franczia szerzetes a tisztázatban megint csak amúgy írta. E közben meghozták a szekrényt és egy szép, metszett üveg-hengert is, az emlékirat egyik eredeti példányának abba, s úgy a sírládába helyezésére. Ez a czédrusfa-láda sárgára fényezett, elég nagy, erős és igen szép, újdonatúj szekrény volt ; midőn felnyitottuk, — csak úgy áradt belőle a kellemes, friss czédrus-illat, mely évtizedekig megmarad. Szerkezetére épen olyan, mint a mi tulipántos ládáink : egyetlen üregből áll, följűl, a baloldalán födeles fiókkal, az ú. n. »ládafia«-?al, a melybe az üveghengert valánk teendők. Mielőtt a hamvaknak e ládába rakását megkezdettük volna: kérdést intéztem a supérieurhöz, hogy a koporsóban lelt ruhadarabok és egyéb tárgyakból mit vihetünk el magunkkal kegyeletes emlékűi, ereklyékűl? A derék főpap erre nézve teljesen szabad kezet engedett nékem, — sőt maga bíztatott : »Prenez vous tout ce, que vous voidez ! . . . .« En azonban csak szerényen válogattam mindenből. Utólag bánom már, hogy kivált a fejedelem piros bársony köntöséből — melyből igen nagy darabok vannak meg — és az aranypaszomántokból többet, nagyobb darabokat nem hoztam ; — mindazáltal vannak nagyérdekű ereklyéim, különösen az olvasóból megmaradt összes drágakő- és lignum sanctum-szemek s keresztecske, a tündöklő smaragdszínű amoulette, a 18 arany-csatt és a szemfedőből, valamint a paszomántokból, zsinórzatból egynéhány igen szép darab. A bársonyból — fájdalom — csak kevés, némi mutatványúl. Azután hozzákezdtünk a hamvak berakásához. Magam adogattam le az oltárról egyenként minden darabot, s Lobryval is. Utoljára arra kértük, hogy legalább a becsületes török munkást hadd ajándékozhassuk meg. Ezt nem ellenzé. Egy db. húsz frankos aranyat adtunk hát a jámbor szolgának.