Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

«2 hosszas viselés miatt kopott el ennyire. Aranyfoglalatba lehetett kerítve. Az alsó-test átkutatásához kezdvén, egymásután kerűlének elő a földben mélyen feküdt s e miatt sötétbarna színűvé vált és nyirkos farcsont, a hatalmas pár medenczecsont s a colossális czomb- és lábszár-csontok. A térdkalács-csontoknak csak az egyikét leltük meg — illetőleg ismerhettük föl, — a másik már szétdarabolódott, elomlott. Az igen erős czombszárcsontok hosszúsága a csípőforgóktúl le térdig 51 cm. P. Droitecourtral megpróbáltuk a medencze-, czomb- és lábszárcsontokat álló irányban összeilleszteni, hogy a fejedelem szálas termetéről kellő fogalmat nyerjünk. » Un colosse! . . .« kiáltott föl a franczia pap, bámúlva. A czombcsontok is — kivált fönt a forgóban — nyirkosak voltak kissé, ellenben a lábszárcsontok szép szárazak. Amazokat vizsgálva, azonnal feltűntek a rajtok itt-ott még vastagon tapadó, szálkásszerű izomzat-maradványok. Nagy vigyázattal kutatni kezdettük a koporsóban, a czombok és lábikrák fektének helyén a levált izomrészeket, — s meglepetésünkre, elég sokat és jókora darabokat találánk. A legnagyobbak fél-, sőt kétharmad-tenyérnyi nagyságúak. Tömötten összeszáradt és összeálló, újjnyi vastag átmérőjű, lapos, vagy — a mint a csontot környezé — homorú alakú, omlós, porszerű, súlytalan anyag •ezen hús-, izom- és vérmaradvány. Színe sötétbarna, majdnem fekete ; míg a benne sűrűen látható összeaszott idegszálacskák fehérek, tűnyi vastagságúak, szálkásszerűek. A lehető legóvato•sabban nyúltunk e könnyen szerteomló izommaradványokhoz, gonddal válogatván ki a földből a legkisebb darabocskákat is, és az oltárra raktam, külön halmazba, a csontok mellé. Megleltük továbbá a czombokat borított piros selyemnadrág foszlányait, és különösen a két lábikra mellett, kívül két felől — a szintén ott talált selyemharisnya-maradványok mellett, — az alól szétnyíló és összekapcsolható franczia nadrágszárnak két, csaknem teljesen ép oldaldarabját, melyek súlyosak a rajtuk még a sír földjéből kikerülés pillanatában is fényesen villogó, tömör aranycsattoktól. Ezen csattok igen csínos, kacskaringós, virágszerű alakzatokba font aranyskófium-sodronybúl készűlének ; a finom selyemkelmére szilárdul ráerősítvék, (csak