Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

A koponyáknak és hamvaknak pedig még ezen éjjel okvetetlenül el kellett temetve s a sírboltnak lezárva lenni újra. E. vágyam teljesülése elmaradt tehát. A dicsőemlékű fejedelem koponyáját — a supérieur engedelméből — föltettem méltó helyére : a Boldogasszony oltára asztalára, a szőnyegre, melyen hamvainak többi részei számára is helyet készíténk. Mielőtt azonban a koporsó átkutatásához foghattunk volna a behozott lámpák világánál: Eraknói barátom annyira kimerült már s oly rosszul érezé magát, hogy múlliatatlanúl ki kívánkozott a szabad levegőre. Azt mondá nekem : fölmegy hőtelünkbe ; eleget kértem : ne távozzék, — vagyr ha már épenséggel el kell mennie, okvetetlenül jöjjön vissza, mert a jegyzőkönyvet az eredményről föl kell vennünk és aláírnunk. Ezt megígéré, s vissza is jött egy óra múlva, még mindig félbetegen, kocsival. Mi a koponyának megvizsgálása és oltárra helyezése után folytattuk a koporsó átkutatását, hol a szent hamvak és a szemfedő- s öltönydarabok egészen össze valának vegyülve a földtörmelékkel : de azért a holttest fekvő helyzete szerinti rendben találtattak föl ; úgymint a koponya után mindjárt a nyak-és hátgerincz-csigolyák, az erős váll- és felső-karcsontok, a hatalmas két lapoczkacsont. Mindezek épek, fehérek és szárazak. Ellenben az alsó-karcsontok már darabokra valának töredezve, valamint a sima, fehér-vöröses oldalbordák némelyike is ; viszont más bordacsontok még épek, ruganyosok, némelyek pedig porhanyók, töredékenyek. A kézfej-csontok és újj-ízcsontocskák szét voltak omolva, de egy sem hiányzott. Némely újj-ízcsonton még rajta láthatók a megszáradt izmok piros-barnás maradványai. A kutatást akkép intéztük, hogy a koporsóban a fej és nyakcsigolyák helyéről a törmeléket eltávolítván, az eddig [a koporsó szélénél tartott s úgy bevilágító gyertya tartóját beállítók a koporsó fenekére, a hosszú kőlap alá, — így aztán az egyes testmaradványokat s tárgyakat magunk is, munkásunk is, jól megkülönböztethettük. A munkás ott térdepelt, és behajolva, miután a felső földet vaslapáttal leszedé : a koporsóbúi minden csontot, ruhafoszlányt, sőt a drága hamvakkal elegyült földtörmeléket is a kezeivel óvatosan szedte ki és nyújtotta át