Századok – 1892
IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884
53 nyáját ők valóban behelyezték a fejedelem koporsójába, — honnan azután, mint nem odatartozót, az 1839-iki sírbontók kivévén, általtették az újra-eltemetéskor a saját omladozott koporsójába. — Mi is visszaraktuk, a csonttöredékekkel egyetemben ide, és hogy a föld korhasztó hatásától megóvjuk : a koporsónak fejtől való részét gondosan befödettük deszkákkal, — épen úgy, mint József herczeg és Csáky Krisztina grófnő hamvainál tevők. Most hozzáfogtunk a belső, nagy lcoporsó tüzetes kutatásához. Födele ennek sem volt már többé, — csak egynehány elkorhadt darabját találtuk meg, följűl a törmelékben. (Két darabkáját el is hoztam magammal.) Valószínűleg 1839-ben, midőn fölfeszegették, roncsolták volt szét ezt is. Máskülönben maga a hatalmas térfogatú koporsó ép állapotban van még ; a mi nem is csoda : mert, a mint meggyőződtünk, czédrusfából készült. Letérdepelvén melléje, Lobry rendházfőnökkel gondosan megvizsgáltuk, megkopogtattuk, s kiürítése után centiméterrel kívűl-belől megmértük pontosan. A koporsó színe ma, a régiségtől zöldes-barna. Kívülről hajdan selyemmel volt bevonva; ennek nyomait itt-ott még megtaláltuk rajta. Hossza a koporsónak 1 m. 92 cm., — Rákóczi igen magas termetének megfelelően. Szélessége fönt a fejnél 75 cm. Meglevő alsó ládájának mélysége 33 cm., a mihez még a födél járúlt. (Lábai, mint egyáltalában az azon kori koporsóknak, nincsenek.) A mi a koporsó fekvését illeti : ez — mint említők — jobboldalával egészen a déli főfal mellett, a legszélső, nagy hosszú lapos talapkő alatt úgy fekszik, hogy nyűgati vagyis a fej felőli szélesebb vége, a mint megmértem, Zrínyi Ilonának a falba rakott föliratos emléktáblája nyúgati szélével egészen egy vonalba esik, valamint a koporsó keleti — keskenyebb — vége is ugyanezen emléktábla és a hosszú talapkő keleti szélével körűlbelől egy vonalban van. A koporsó nem fekszik mélyen ; a templom talapzatától két — harmadfél lábnyira lehet a feneke, és épen maradott ládájának felső széle a fölötte levő hosszú kő aljától nincsen egy lábnyira. Azonban még ez a keskeny tér is fölötte, — nemcsak maga a beomlott vagyis inkább az 1839-iki fölnyitáskor szétszakadozott födelétől meg-