Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

16 kart : titkárrá Thaly Kálmánt, jegyzővé Pauler Gyulát, ügyészszé Fischer Kálmánt. Ez ülésen jelentetett he gr. Mikó ezer frtos alapítványa, a Társulat folyóiratának a Századoknak kiadása, melynek szerkesztésével a titkár bízatott meg, s első füzete még azon hónapban megjelent. A választmány a Társulat munkakörébe bevonta a hazai történetírást összes disciplínáival, segédtudományaival, melyek közül abban az időben egynek sem volt saját közlönye. S a titkár-szerkesztő gondoskodott róla, hogy mindezek kellő képviseletet találjanak az új folyóiratban, melynek változatos tartalmát elsőrangú történetírók s tehetséges fiatalok munkáiból állították össze. Új, pezsgő élet kezdete volt ez a történetírásban, melynek hatása nem sokára szembetűnővé lett. Az irók találkozása a hónap első csütörtökjén termékenyítő hatással volt ezekre nézve, míg a Századok egymást követő füzetei a közönségben terjesztették a történet iránti érdeklődést. A Társulat — mint az első ülések jegyzőkönyvei mutatják — gyorsan emelkedett, s népszerűségét semmi sem igazolja inkább, mint az, hogy a társadalom minden rétegéből, még a nők közül is jelentkeztek tagok : s az első év működésének anyagi eredménye az volt, hogy a Századok ivei számát a választmány 30 ivről 40-re emelte s a nem kevésbbé fontos szellemi : az, hogy a modenai Hyppolit-Codex lemásolása ügyében sikeres működést fejthetett ki. Valóban annyi lelkesedéssel és rokonszenvvel találkozott a Társulat mindenfelé, hogy fennállásának második évében már hozzáfoghatott az alapszabályokban körűiirt programm megvalósításához. Bejárni az országot kelettől nyugatig, felkutatni a levéltárakat, melyek még zárva voltak a búvárkodás elől : a főurak levéltárait, melyeket vasajtók lakatai őriztek a kíváncsiak előtt, s a nemesekéit, kik ládaikat épen oly féltékenyen rejtegették ; s ezeket megnyitni a történetírásnak — ez volt a czél. Mert ha megszűnt is az ősiség, de az előítéletek még nem oszlottak szét, s ha szerette is a magyar történetét, még mindig előtte lebegett a kérdés : vájjon túlságos liberalitásának nem fogja-e kárát vallani ? Pedig a siker garantiája a kirándulások ered-