Századok – 1892

IV. Hivatalos értesítő - Felhivás a M. T. T. tagjaihoz. 884

13 történelmi források és irodalom-történeti munkák kiadására, s megindították az »Ujabb Nemzeti Könyvtárt«. A vállalat sikerétől buzdítva, történeti kútfők kiadására újabb vállalatok keletkeztek, majd az Akadémia is megindította Monumentáit, az emigratio kiváló tagjai a külföldi levéltárakból igen nagyfon- « tosságú anyagokat hordtak össze, úgy hogy a magyar történet­írás népszerűvé lett s a heti lapok és folyóiratok hasábjain a magyar történetből vett rajzok jöttek divatba. De a legfonto­sabb volt, hogy a Budapesti Szemlében — mely a különböző irányban dolgozó irodalmi erők számára központot teremtett, — a magyar történetírás megtalálta az őt megillető részt. Mindez arra szolgált, hogy a történeti kútfők búvárlá­sának kedvét éleszsze : mert minden újabb anyag-publicatió, ha betöltötte is történettudásunk egyik-másik hézagát, de egy­úttal rámutatott a mindig létező rendkívüli hiányokra. Mond­hatni, magától kínálkozott az eszme, ezekbe a búvárkodásokba bizonyos rendszert hozni, s a szétszórva dolgozó erőket közös czélra, közös működésre egyesíteni. Hogyan? ez volt a kérdés. Révész a protestáns egyháztörténelmi kútfők kiadására társu­latot tervezett, az alapszabályokat el is készítette : de a tár­sulat megalakítására nem nyerte meg a kormány engedélyét. Nagy Imre, Ipolyi, Véghelyi Dezső, Ráth Károly sokkal gya­korlatiabban fogtak a dologhoz. Anélkül, hogy alapszabályo­kat készítettek s társulattá alakultak volna, megalapították a »Dunántúli Történetkedvelők« egyletét. — Közös megbeszéléssel meglátogatták az olyan városokat, melyekben levéltárak voltak, átkutatták azokat, lemásolták az okiratokat, tartottak egy-egy felolvasást, megindították a Codex Patriust, s amit e col­lectióba nem vettek fel, közzétették a »Győri Történelmi és Régészeti Fíizetek«-ben, mely a Társulat közlönyévé lett.1) Ennél többet akkor elérni nem lehetett. De elértek még más valamit, a mire ha gondoltak is, de nem nagyon biztak megvalósulásában. Azon a positiv eredményen kivűl, hogy a magyar tör­ténetíróknak egy halmaz új anyagot tettek hozzáférhetővé, nem ') Lásd Nagy Imre értekezését a soproni kirándulás alkalmával.

Next

/
Oldalképek
Tartalom