Századok – 1892

III. Tárcza - Önálló czikkek - Hazai történeti irodalom. 701

702 TÁRCZA. egészen új képet nyerünk. A munkát Bercsényi Miklós rézkarezos arczképe díszíti. Közelebbi füzetünkben ismertetni fogjuk. — PETRIK GÉZA nagy munkájából »Magyarország Bibliograph iája 1711 — 1867« megjelent a IV-ik kötetnek első fele, mely pótlékokat tartalmaz a tulajdonképeni bibliographiához, s megkezdi az egész munka indexét, mely tudományszakok szerint csoportosítva, az ezen időközben megjelent könyveket a szakemberekre nézve könnyen hozzáférhetővé teszi aránylag rövid idő, neliány nap alatt sok Ízléssel és gonddal olyan az abban nagy gonddal összegyűjtött anyaghalmazt. Nélkülözhetetlen alapmunka az irókra és bibliographusokra nézve. — DR. RODICZKY JENŐ-tői az országos Magyar Gazdasági Egyesület Könyvkiadó vállalata »juh és a gyapjú ismertetése« czimen munkát adott ki. E könyvről azért kell megemlékeznünk, mert annak első része (1 — 581.) a juhtenyésztés történetét adja. A mi gyér adatokat történeti forrásainkban talált, azokat összeállítá, kezdve az Árpádkori okmányokon, egész az újabb időkig. Természetesen, adatai a XVlII-ik századtól kezdve szaporodnak s a páduai és spanyol juh behozataláról, a magán törzsnyájak alapításáról hazánkban egész fejezetet ir. Mívelődés - - különösen gazdaságtörténetünket egy egész új fejezette] gazdagítá a könyv, s mi azon óhajtásunknak adunk kifejezést, hogy Rodiczky e kezdeménye találjon követőkre. Különben Rodiczky már hazai méhészetünk történetéről is irt monographiát. — Az ATHENAEUM kézi Lexiconából immár a 23. és 24-ik füzet jelent meg, igen csinos kivitelű 4 térkép melléklettel, s a Light freight -Mátyás magy. királyokig. E füzetek ép oly jelesek, mint előző társaik s a czikkek gazdagsága, mint alapossága és tömörsége semmi kivánui valót nem hagy fenn. E füzetekben különben ép a magyar szó jő elé, melynél minden lehető vezérszó alatt találni felvilágosítást. Különben e becses és hiányt pótló vállalatból már az első kötet teljesen be van fejezve, s így is megszerezhető. — A M AGYAKTÖRTÉNETI IRODALOM 1890"ben A »Jahresbericht der (ïeschichtwissenschaft« czímű nagybecsű Evkönyveknek 1890-iki folyamában (mint a megelőzőkben is) Mangold Lajos ismerteti a magyar történetírást. Korszakokra osztva csoportosítja a megjelent könyveket, tanulmányokat s a folyóiratokban megjelent czikkeket is. Kitűnően van összeállítva, kiváló tekintettel használhatóságra s teljességre s jegyzetben mindenütt pontosan idézve a könyv vagy értekezés czimét ; összesen 680 sz. idézete van. Kétségtelenül szép szám s örömmel tekinthetünk rá, mint történetírásunk fejlődésének bizonyságára. De épen azért van szükségünk megbízható és pontos összeállításra — s Mangold munkája e tekintetben minden méltányos kívánatnak eleget tesz. Ugyszólva az ő jelentései Szinnyei repertóriumainak folytatását képezik s ebben áll munkájának egyik becse, — a másik az, hogy történetírásunkat a külföldre nézve is hozzáférhetővé teszi.