Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - IV. közl. 650

678 PECSEVI VISZONYA A MAGYAR TÖRTÉNETÍRÁSHOZ. 678 »Hogy a hitetlenek a maguk történetében hogyan írták meg, elolvastattam és le is fordítottam. Azt írták, hogy seregük szá­mát többre tették a valónál. Elszámlálják, hogy mely tarto­mányból, melyik királytól és herczegtől szám szerint mennyi segélyhad érkezett s azt mondják, hogy az elszámláltakon kivűl nem jött több segítség.« E szavakkal bizonyára ismét Isthvánfy históriájára utal, ki a XXX. könyvben, az ütközet elbeszélése előtt, egyenkint fel­sorolja a keresztyén sereg alkotó részeit. Ha ennek történetét csakugyan lefordította is Pecsevi Isthvánfyból, de elfeledte föl­venni munkájába. Az itt fordításban bemutatott 17 czikken kivűl van még Pecsevi munkájában négy fejezet, melyeket csak alkalmilag vett át Magyarország régibb történetéből. így az 1. Szelim korabeli békekötés elbeszélése közben történetesen előfordulván Szörény vára, valami latin krónika nyomán elbeszéli annak alapítását is. Ez a dolog aztán eszébe juttatja Buda városának alapítását, a minek elbeszélése után meg úgy gondolja, hogy az ő kedves szülővárosának, Pécsnek, alapítása is nagyon érdekes. Utána jár tehát, hogy mit beszélnek e két dologról a magyar krónikák és azt kivonatosan lefordítja. Továbbá Pest 1542. évi ostromának története alkalmat ad neki annak elmondására, hogy a Szent-Gellért-heyy honnan vette nevét. Végre épen így alkalmilag beszél, a mohácsi ütközet leirása után, Mátyás király és Vitéz János viszonyáról s az esztergomi érseki palota ablakfestményeiről. TIIÚKY JÓZSEF.

Next

/
Oldalképek
Tartalom