Századok – 1892

Értekezések - BERZEVICZY EDMUND: A csatári és szedikerti Hoffmanok. 621

A CSATÁRI ÉS SZEDIKERTI HOFFMANOK. Az ausztriai húz uralmával nyertek befolyást hazánk közéletébe; magyarországi politikájának előőrseiként szerezve érdemeket, javakkal s tisztségekkel jutalmaztattak, s tekintélyre emelkedve itt állandóan meghonosodtak. T. Ferdinánd királyunk alatt kezdé pályáját Hoffman György, s mint királyi tanácsos s a szepesi kamara administratora végzé be azt 1613-ban. Fia IT. Hoffman György követé atyja példáját, s mint tisztségben is utódja halt meg 1629-ben. Ezen II. Hoffman György előbb ugyan II. Mátyás királytól, 1622-ben ismét IT. Ferdinándtól adományt nyert a borsodmegyei Bessenyő falura és Kelecsény pusztára nézve, melyek előbb Sennyey Péternek s nejének 3300 frtban voltak inscribálva, továbbá Lád falura nézve, melyet a királyi biztosok előbb Olasz Illésnek inscribáltak 1100 frtban. úgy, hogy ezen annakelőtte a szendrői várhoz tartozó birtokokat Hoffman magához válthassa, s míg a királytól hason értékű javakat nyerhetne, örök adományúl. háborítlanúl bírhassa. így jutott a Hoffman család ezen javak birtokába, melyek közül Szendrő-Lád máig is a Hoffman leány-ág leszármazóinak tulajdona, —- miglen Bessenyő és Kelecsény IV. Hoffman György által a Rákóczy családnak zálogosíttatott el, melytől aztán Szirmay István prothonotarius vette meg s fogadott fiára Dessewffy Tamásra a most élő gr. Szirmayak ősére hagyta, ezeknek egyik ága bírja most Szirma-Bessenyőt s tartja ott székhelyét. Ennyire terjedt tudomásom a Hoffman család múltjáról, midőn dr. Szendrei János úrnak a Századok ]) lapjain megjelent ') 1890. 4. füzet. SZÁZADOK. 1892. VIII. FÜZET. 43