Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - A–a: Arcisme (Physiognomica). (Irta Szentpáli Janka.) 600

600 TÖRTÉNETI IRODALOM. Itt van az első tervezőnele jelentése a temesvári Administrate -hoz, s ennek válasza, a német bevándorlók kívánságai ugyanahoz, s az Administrate határozása, császári útlevél a települőknek, a pfalzi családok kérelme, VI. Károly császár nyílt levele a rajnavidéki német fejedelmekhez, Mercy a Bánság első kormányzója és Falk wormsi amtmann részére adott császári felhatalmazás, végül a bánsági német telepek vagy községek nevei kimutatása. Bezárja a könyvet a Függelék, t. i. minden telep vagy község történetére nézve különböző levéltárakban, gyűjteményekben, könyvekben, hivatalos forrásokban talált történelmi följegyzéseket és adatokat kiilön a telep betűrendben következő neve alá csoportosítva adja elő, részint azért, hogy művét átlátszóbbá, megérthetőbbé tegye, részint hogy a történetírót ez által is segítse. E kevésből megítélheti az olvasó és szakember e könyv becsét, a mivel szerző a magyar telepítés történetének valóban hasznos szolgálatot tett. Vevője és olvasója hihetően, mint más komoly olvasmánynak, e könyvnek sem lesz ; de a kik szívesen tanulnak, szerző e művét meg fogják becsülni, s a tudomány gyarapodik általa. Komoly tudósnak munkásságra elég nemes ösztönző ez is. A A. Arcisme (Pliysiognomika). Irta Szentpáli Janka. Magyarország sok nevezetes férfia(ának) és hölgyének arczképével. II. kötet. Budapest, 1892. 8-adr ét 1—205 II. Ára 2 frt. (Az I. és II. kötet 4 frt.) E könyv a Fővárosi Lapok-nak az I. kötetre tett megjegyzéseire szerző által önigazolásul írt észrevételekkel kezdődik. Ezután két részből áll : 1. Elméleti Rész, melyben szerző arezképismei általános nézeteit adja elő, jelesen az I. fejezetben a pliysiognomista tulajdonairól és természeti képességeiről, a belső és kiilső közötti összhangról, a physiognomiai gyakorlatról, az arezoknak más arezokra való befolyásáról értekezik. A II. fejezetben : sok mindenről, a művészetről, művészről, zenészről és költőről szól. A könyv másik része 2. a Gyakorlati Rész, szerző beosztása szerint ez a III. fejezet, melyben szerző a magyar történet középkori és újabb idei nagy férfiaiuak és kimagasló jellemű nőinek, úgyszintén világtörténeti nevezetes művészek és művésznők s más jelesek arczképeit eredetiek után adja, s elméleti nézetei alapján azok jellemét, szellemi képességeit, érzületi és kedélyalkatát, erényeiket és gyöngéiket igyekszik kimagyarázni az arezból, szemből, néha a külső testi tulajdonságokból, minő a szín, a haj tömörsége és lágysága, máskor az arez és homlok látható redőiből a láthatatlan és kifiirkészhetlen belsőre következtetőleg ítél, s jónak vagy rosznak, lángésznek vagy ostobának, uraságra vagy szolga-