Századok – 1892
II. Könyvismertetések és birálatok - DR. RÉTHY LÁSZLÓ: Oláh történelmi kiadványok. 56
58 TÖRTÉNETI IRODALOM. 58 A históriai kritika (?) terén Mangiuca járt elől, ki aHurul krónikájának hitelességét »sok történelmi alappal bizonyítja.« Tocilcscu, Philippine azonban hamisnak tartják az Asaki úrtól felfedezett krónikát, melynek eredetije csodálatos módon eltűnt a lefordítás után, minek következtében - irja nagy bölcsen Densusianu — az palaeographiai szempontból vizsgálat tárgya többé nem lehet. Ugyancsak M. az oláh név eredetéről értekezik. Egy másik román kritikus, Bogdán tanár érdemleges tanulmányban (in einem meritorischen Studium) sütötte ki, hogy Johann Caliman Asen azon oklevele, melyben magát »Ternova és az egész világ autokratájának, Bulgária és a görögök, Moldva-Oláhország s Magyarország autokratájának Budától Bécsig« czímezi hamisítvány ! A kritikai rovatban van megemlítve úgy mellesleg az is, hogy valami Hunfalvy Pál is irt az oláhokról, a kinek brosürjei azonban egyszerű politikai iratok ; ezek egyedül és csakis (einzig und allein) a románok nemzeti törekvései ellen küzdenek s nem a történelmi igazság kiderítését tekintik czclnak. . . »sie müssen daher aus dem Capitel der Geschichtswerke über die Romanen total ausgeschieden werden« - végzi a kritikus Densusianu. Az oláh nyelvészeti irodalom körében felmerült publicátiókról is hosszasabban emlékezik meg a közlő s itt magyar irodalmi termékül csak Alexi Györgynek »Magyar elemek az oláh nyelvben« cz. az Akadémiától Sámuel dijjal jutalmazott munkáját ismeri, a melyről természetesen szintén elmondja, hogy : »ist eine total werthlose Arbeit.« Az ismertetés többi része a régészet, földrajz, népmythologia és népköltészet s a macedóniai és szerbiai oláhok ismertetése körébe vágó tanulmányokról szól. E szemle kapcsán kell megemlékeznünk Xenopol czikkéről, melyet a »Revue Historique« 1891 november—deczeinberi füzetében olvasunk. Szerző a »L'empire Valacho-Bulgare« szerencsétlen thémáját nyaggatja, mely tudvalevőleg a rumén történetírásnak a trajánusi származás mellett másik kemény (de aranyos) diója. Szerző újra elmondja mindazt, a mit e kérdésben rumén és külföldi írók elmondtak, anélkül persze, hogy a kérdést tovább vinné. De hogyan is ? Ez az egész kérdés nem egyéb egy rosszúl értelmezett szóra épített okoskodásnál. A dolog lényege az, hogy az oláh történetírás az Asenidák Bolgárországában egy románbolgár császárságot lát, mert a byzantinusok a felkelt hegyi lakosokat vlachoknak nevezték, később pedig III. Incze pápa Kálóján bolgár czárhoz intézett leveleiben (1202 1204) őt, kit a római egyháznak igyekezett megnyerni : Imperator Bulgarorum et