Századok – 1892

II. Könyvismertetések és birálatok - PÓR ANTAL: A soproni kath. parochia és a soproni hitközség története. (Irta Pódafalvi Póda Endre). 582

584 TÖRTÉNETI IRODALOM. csakhamar megcsappant a vitéz bajorban. Első alázatos kérdése az volt : hol fizetik havi gázsiját ? Aztán esedezett : hagyják meg két lovát a termésig s addig hagyják régi szállásán. És így folytatta : Arai a stólát illeti, kegyeskedjék a nemes város ezüstben belátása szerint intézkedni ; a vallás mián nem fog ő senkinek alkalmatlankodni aki az ő prédikáczióját akarja hallgatni, ám tegye ; elhatározta már, hogy szerény hangon fog beszélni, badd lássék, tessék, mily jó, megférő emberbarát ő. Amit eddig tett, azt muszáj volt tennie; izgatták erre.1) Kérését ugyan nem teljesítették, még csak új szállását se javították meg, dölyfösen megjegyezvén »man könne ime nit fürstliche Zimmer bauen«. Egyébkint kegyébe visszafogadta őt a tanács és vagy liusz tallért adott neki, mit Wimpífhamer uram szépen megköszönt, »nur dass man zu beiden theilen in der still lasse verbleiben, damit kein Uneinigkeit sich einreisse«. Az eddigi egyenetlenséget hosszas béke fogja követni ; hisz eddig sem ő volt az oka a zavargásnak, nem tőle jött az, hanem bujtották. Nem fog ő ezentúl a vallás mián senkit bezáratni, tribulálni, nyíltan vagy titkon zaklatni. A kath. pap kéri az evang. tanácsot : ne hallgassa el, ha rajta vagy prédikáczióin valami kivetni valót találna. A püspöknek azon kérdésére pedig, mint vannak az öreggel ? a sopronyi küldöttség tagjai azt felelték : Hála Isten, jól megvagyunk vele. A következő évben már ő, Wimpífhamer panaszkodik a tanácsnak, hogy a győri káptalanbeliek és mások ugyan unszolják, irja össze azokat, kik a protestáns templomba járnak, ott esküsznek, gyermekeiket ott kereszteltetik. Mit tegyen ? adjanak tanácsot ; mert ha nem engedelmeskedik, kiközösítik. A bölcs tanács nem volt zavarban válaszával : mentegesse magát a püspök előtt - úgymond — hogy neki mint plébánosnak templomban a dolga, és nem állhat más templomok elé, hogy neveket jegyezgessen. Különben őt a város, nem a püspök fizeti és az el nem hagyja. Sőt jóllehet új szállását is megigazították már, úgy találjuk, hogy még folyton bennül a régi plébániaházban. És ez a gyatra ember még főesperes akart lenni. Kéri a tanácsot, irjon ez ügyben Prágába az udvar körül tartózkodó polgármesternek és fizesse ki félhavi bérét előre, hogy ő is ') Wegen der Stola woll er die tax einem Ers. Rath heimgestellt haben mit dem erpieten, dass er ratione religionis Niemandt wolle ferner molestiren, wölche seine predig wollen hören, der műg es thun, er woll sich aller beschaidenheit in predig gebrauchen, dass man spüren und sehen soll, dass er ein guter Freund sey. Was bishero geschehen, das hab er thun müssen und sey aus anraitzung geschehen.