Századok – 1892

Értekezések - THÚRY JÓZSEF: Pecsevi a magyar történetiráshoz - III. közl. 560

576 PFICSEVI VISZONYA 5. Buda ostroma 1530-ban. (I. 156.) Pecsevi nem mondja, hogy e történet elbeszélésében ma­gyar forrást használt, de előadása világosan utal Istlivánfy XI. könyvére mint eredetire, melylyel azonban egészen összeol­vasztja török forrásainak adatait. 937. év.1 ) Midőn János király — kinek a felséges padisah Magyarország királyságát ajándékozta s kit a korona átadásá­val a lázongó kortársak irigysége tárgyává tett - a boldog­ságos padisahnak hazatérése után a magyar urakat felhívta hódolatra: némelyek meghódoltak neki, némelyek pedig nem. Mindenek előtt Török Bálint emelte föl fejét a hódolat megtaga­dásával és hintette el a lázadás magvát a többi magyarok félre­vezetésére. Szükséges volt tehát a nevezettet megfenyíteni, hogy erről a többiek is példát vegyenek és engedelmességre térjenek. A padisah által Buda őrizetére hagyott janicsárokat és Kászim pasát seregével -*- mely 3000-nél több volt — meg a melléjök adott 10,000 magyar katonát Szigetvár ellen küldte. A nevezet­tek pedig néhány faltörő ágyút, lőport és más hadi készletet vévén magukhoz Pécsről Szigetvár felé megindultak. A német király, a hitetlen Ferdinánd, ez alkalmat felhasz­nálva, németekből, spanyolokból és más népekből jókora sereget gyűjtött össze és Buda ellen küldte. A mint János király kémei e dolgot neki hírűi adták, sietve embereket küldött a Szigetvár ostromlásával elfoglalt török és magyar seregért ; a többi hitet­lenekből is 10,000 főre menő sereget szedvén össze Budára vezette. Továbbá a szemendrei béghez, Jahjapasazáde Mehemmed béghez és a magas portára is küldött segélyt kérő leveleket. A német sereg pedig fölkerekedvén jött Bécsből s először Esztergomot — melynek ura, az érsek, mikor â padisah Bécs alatt volt, meghódolt és János király híve lőn — vették ostrom alá s meg is hódították és 3000 embernyi spanyol és német őrsé­get helyeztek bele.2) Azután Visegrádot és Váczot is elfoglalták. Majd Budához érkezvén ostromolni kezdték. Ez alatt a Szigetvárat ostromló török sereg Kászim pasá­val és a vele levő magyar had is meg jött ; de mivel Buda körül volt zárva, nem mehettek be. Visszafordultak tehát Székes-Fejér­várra, mely János király részén volt. Itt kalauzokat szerezvén egy éjjel titokban eljöttek és bejutottak a várba. Mindjárt a következő napon kirohantak és megtámadták a németek sánczait. Mindkét részről igen sok ember esett el, mégis János király győzelmesen vonult vissza a várba az iszlám ') 1530 augustus 25—1531 aug. 14. s) Ezen őrségről nincs szó Isthvánfynál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom